Kutatási készségek formatív értékelése a természettudományos tanórákon

A természettudományos nevelés fejlesztésére vonatkozó ajánlások között az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a kutatás alapú természettudományos nevelés (inquiry based science education – IBSE), ami az induktív megismerést előtérbe helyező, a tanulók aktivitására épülő, a tudományos vizsgáló...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Testületi szerző: Pedagógiai Értékelési Konferencia (13.) (2015) (Szeged)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2015
Sorozat:Pedagógiai Értékelési Konferencia 13
Kulcsszavak:Természettudomány tanítása - előadáskivonat, Természettudományos nevelés - előadáskivonat, Értékelés - pedagógiai - előadáskivonat
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/61188
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A természettudományos nevelés fejlesztésére vonatkozó ajánlások között az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a kutatás alapú természettudományos nevelés (inquiry based science education – IBSE), ami az induktív megismerést előtérbe helyező, a tanulók aktivitására épülő, a tudományos vizsgálódás készségeit fejlesztő kutatás alapú tanulást helyezi középpontba. A szimpózium egy nemzetközi projekthez, a SAILS projekthez kapcsolódik, mely a kutatás alapú tanuláshoz szükséges készségek tanórai fejlesztésére és azok értékelésének lehetőségéire irányul. A projekt keretében olyan tanegységek kidolgozására került sor, amelyek beépíthetők a 12‒18 éves korosztály természettudományos tanóráiba, illetve a tantárgyi tartalmak elsajátításán túl gondolkodási, kutatási készségeket (pl. hipotézisalkotás, vizsgálat tervezése, változók azonosítása, adatok elemzése, értelmezése, együttműködés, kommunikáció) fejlesztenek. A tanegységek tanári segédanyagai a kutatási készségek formatív értékelésére vonatkozó ajánlásokat is tartalmaznak, többek között a készségek szintjének megítélését segítő rangskálát (l. rubric-módszer). A tanegységeket valós tantermi körülmények között próbálták ki tanárok és tanárjelöltek, valamint tapasztalataikat előre meghatározott szempontok szerint készülő esettanulmányokban foglalták össze. A szimpózium célja, hogy az esettanulmányokon keresztül összegezze a kutatási készségek formatív értékelésére vonatkozó tapasztalatokat. Az első előadás a képességfejlesztés és a formatív értékelés kapcsolatának elemzése mellett gyakorlati példákkal mutatja be az értékelés eszközeit, módszereit. A második előadás a kémiai reakciók sebességével foglalkozó tanegység középiskolások szakköri foglalkozásán történő kipróbálásáról számol be. A harmadik előadás a kutatási készségek fejlesztésének és értékelésének kérdéseit tárgyalja az általános iskolai biológiatanításban. A negyedik előadás olyan fizika szakos tanárjelöltek tapasztalatait elemzi, akik gyakorlótanításuk során kipróbálták a kutatás alapú tanulás módszerét. A szimpózium előadásai felhívják a figyelmet a természettudományos gondolkodás, a tudományos megismerés fejlesztésének fontosságára a természettudományok tanítása során. A kutatás alapú tanórák szervezésére, lebonyolítására és a tanulói teljesítmények formatív értékelésre vonatkozó tapasztalatok jól hasznosíthatók a tanárképzésben és a továbbképzésekben.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:66-67