A kutatás alapú tanulás alkalmazásának tapasztalatai a természettudományok tanításában
A természettudományos nevelésben az utóbbi néhány évben előtérbe került a kutatás alapú tanulás módszerének alkalmazása (inquiry‐based science education – IBSE). Több nemzetközi projekt is célul tűzte ki e módszer elterjesztését annak érdekében, hogy a tanulók használhatóbb tudásra tegyenek szert, f...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2014
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
12 |
| Kulcsszavak: | Természettudomány tanítása - előadáskivonat, Természettudományos nevelés - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/61136 |
| Tartalmi kivonat: | A természettudományos nevelésben az utóbbi néhány évben előtérbe került a kutatás alapú tanulás módszerének alkalmazása (inquiry‐based science education – IBSE). Több nemzetközi projekt is célul tűzte ki e módszer elterjesztését annak érdekében, hogy a tanulók használhatóbb tudásra tegyenek szert, fejlődjön a gondolkodásuk ésjobban érdeklődjenek a természettudományok iránt. A kutatás alapú tanulás(inquiry‐based learning IBL) tanulói aktivitáson alapuló módszer, amely a tudományos kutatás lépéseinek (problémafelvetés, a vizsgálat megtervezése, hipotézisalkotás, változók azonosítása, a vizsgálat kivitelezése, adatok gyűjtése, elemzése, az eredmények értelmezése, következtetések megfogalmazása) gyakorlásán ke‐ resztül fejleszti a kutatási készségeket, éslehetővé teszi, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatát (Khan és O’Rourke, 2005). A kutatás alapú tanulás alkalmazása hazánkban kevésbé elterjedt, de néhány tapasztalat már rendelkezésre áll a hazai oktatási gyakorlatból is. A szimpózium célja, hogy kitérjen néhány elméleti kérdésre (pl. a kutatás alapú tanulás helye és szerepe a hazai természettudományos nevelésben; az értékelés formái és lehetőségei a kutatás alapú tanulásban) valamint az, hogy gyakorlati példákat mutasson be a módszer alkalmazására és megvitassa a tapasztalatokat, dilemmákat. Az első előadás áttekinti a kutatás alapú tanulás jegyeit és bemutatja, milyen mértékben támogatják a kutatás alapú tanulás módszerének alkalmazását a hazai tantervek. A második előadás a kutatás alapú tanulásnak egy kevésbé tipikus, de nagyon lényeges elemét tárgyalja, a tudomány működéséről való tudás fejlesztését kutatási szövegek feldolgozása révén. A harmadik előadás a kutatás alapú tanulás egyik típusának, az irányított kutatás szakköri foglalko‐ zás keretében történő kipróbálásának tapasztalatait összegzi. A negyedik előadás az értékelés kérdéseit tárgyalja, a természettudományos tudás elsajátításának formatív értékelését és e tapasztalatok felhasználhatóságát a kutatás alapú tanulás elemeinek tanórai értékelésében. A szimpózium előadásai felhívják a figyelmet a kutatás alapú tanulás alkalmazásának módszertani, értékelési kérdéseire, és kiemelik e módszer jelentőségét nemcsak a természettudományos nevelésben, hanem a 21. századi készségek fejlesztésében is. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 155-156 |