Az Erasmus-program keretében külföldön szerzett tanulmányi kreditek elismerése és a kurzusbefogadás helyzete Magyarországon

Az európai felsőoktatási intézmények együttműködése révén megvalósuló Erasmusmobilitásban 1998 óta több ezer magyar hallgató vett részt. A nemzetközi diákcsereprogram sikerességét a partnerintézményekben teljesített kurzusok és a megszerzett kreditpontok teljes körű elismerésének elve garantálja. Az...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Corporate Author: Pedagógiai Értékelési Konferencia (10.) (2012) (Szeged)
Format: Book part
Published: 2012
Series:Pedagógiai Értékelési Konferencia 10
Kulcsszavak:Oktatás - Európai Unió-Magyarország - együttműködési program - előadáskivonat, Erasmus - előadáskivonat, Felsőoktatás - kutatás - előadáskivonat
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/60861
Description
Summary:Az európai felsőoktatási intézmények együttműködése révén megvalósuló Erasmusmobilitásban 1998 óta több ezer magyar hallgató vett részt. A nemzetközi diákcsereprogram sikerességét a partnerintézményekben teljesített kurzusok és a megszerzett kreditpontok teljes körű elismerésének elve garantálja. Az Erasmus-programban részt vevő 50 magyar intézményben a külföldi részképzést vállaló fiatalok számának expanziója figyelhető meg. Egyre több magyar hallgató látogatja külföldi egyetemek és főiskolák kurzusait. Ugyanakkor a rendelkezésre álló statisztikai adatok, így a Tempus Közalapítvány által folytatott adatgyűjtés és a PRIME-eredmények szerint a hallgatók külföldön megszerzett kreditjeit néhány hazai felsőoktatási intézményben alacsony arányban számítják be a hazai tanulmányokba. A kreditelismeréssel kapcsolatos problémák hátterében számos tényező állhat, például a hazai és a külföldi kurzusok ekvivalencia-megállapításának nehézségei vagy a megfeleltetett tantárgyak szélsőségesen eltérő kreditszámaiból adódó aránytalanság. Nem tudunk olyan hazai kutatásról, amely ezen okok feltárására, a kreditelismerés problémái mögött meghúzódó jelenségek feltérképezésére, valamint az Erasmuskreditátvitel és kurzusbefogadás javítására tett intézményi erőfeszítések megállapítására irányult volna. Ezért 2011 őszén a hét legtöbb hallgatót – éves szinten az Erasmustanulmányokat folytató magyar fiatalok felét – utaztató felsőoktatási intézmény bevonásával, többféle vizsgálati módszer alkalmazásával végeztünk kutatást a kreditelismerés és a tantárgybefogadás országos helyzetképének feltárása érdekében. A szimpózium előadásai e kutatás részprojektjeinek eredményeit mutatják be. Az első előadás a kutatásban részt vett felsőoktatási intézmények helyi szabályzatainak tartalomelemzéséből származó eredményeket ismerteti. A második előadás az érintett intézmények felelős vezetőivel és Erasmus-koordinátoraival készített interjúk tanulságait összegzi. A szimpózium további két prezentációja az intézmények Erasmus-felelősei által alkalmazott kreditelismerési és kurzusmegfeleltetési módszerek, illetve volt Erasmus-hallgatók tapasztalatainak megismerésére irányuló vizsgálatok online kérdőíves adatgyűjtésből származó adatai elemzésének eredményeit mutatja be.
Physical Description:117-118