Longitudinális vizsgálatok iskolai kontextusban
A tanulók fejlődésének vizsgálata a pedagógiai kutatás egyik legfontosabb feladata. A fejlődés folyamatának leírása és a fejlődést befolyásoló tényezők azonosítása során számos olyan kérdés merül fel, amelyre csak a longitudinális módszer alkalmazása, az egyes tanulók követése során összegyűjtött ad...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2010
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
8 |
| Kulcsszavak: | Longitudinális vizsgálat - előadáskivonat, Pedagógiai kutatás - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60615 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulók fejlődésének vizsgálata a pedagógiai kutatás egyik legfontosabb feladata. A fejlődés folyamatának leírása és a fejlődést befolyásoló tényezők azonosítása során számos olyan kérdés merül fel, amelyre csak a longitudinális módszer alkalmazása, az egyes tanulók követése során összegyűjtött adatok elemzése adhat választ. A fejlődési folyamatok megismerésére szolgáló alapkutatásokon túl számos gyakorlati kérdés megválaszolása is e technika alkalmazását igényli. Követéses adatfelvételre van szükség többek között a fejlesztő kísérletekben elért hatás tartósságának meghatározásához, a tesztek prediktív validitásának vizsgálatához, az iskolai munka hozzáadott értékének elemzéséhez, akárcsak a tanulók korábbi eredményeit viszonyításként használó formatív/diagnosztikus értékeléshez. Ezeknek az igényeknek tulajdonítható, hogy világszerte egyre több iskolai kontextusban végzett longitudinális adatgyűjtés indul. A SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport több, kisebb mintán végzett, illetve rövidebb időtávra kiterjedő longitudinális vizsgálat után 2003-ban egy átfogó, országos reprezentatív mintákat alkalmazó követéses kutatási programot indított el (Szegedi Iskolai Longitudinális Program, Hungarian Educational Longitudinal Program, HELP). A vizsgálat középpontjában az olvasás-szövegértés, a matematika alapvető készségeinek fejlődése és a természettudományos tudás alakulása áll. Ezek mellett a tanulás eredményességét befolyásoló további képességek mérésére is rendszeresen sor kerül, és az adatbázist a háttérváltozók gazdag rendszere teszi teljessé. A 2003-ban iskolába lépő korosztály 2010-ben már a hetedik évfolyamot fejezi be. Időközben egyéb kutatási kérdések megválaszolására további, a keresztmetszeti és a hosszmetszeti adatfelvételi technikákat kombináló vizsgálatokra is sor került. A szimpózium első előadása a problémamegoldó gondolkodás fejlődésére irányuló vizsgálatok eredményeit szintetizálja, melyek között mind keresztmetszeti, mind hosszmetszeti adatfelvétel szerepelt. A másik három előadás a HELP adatbázisa alapján készült elemzésekre épül. Egyrészt bemutatja a természettudományi tudás első mérési pontjának eredményeit, illetve azt, hogy ezeket az eredményeket egyes korábban mért készségek milyen mértékben határozták meg. Másrészt áttekinti a program indulásakor, az iskolakezdéskor felvett DIFERteszt egyes résztesztjeinek előrejelző erejét. Végül felvázolja a matematikai készségek fejlődési trendjeit, bemutatva, hogy a tanulók készségeinek korábbi fejlettségi szintje miképpen befolyásolta a későbbi eredményeket. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 47-48 |