A DIFER-kutatások újabb eredményei
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatói Nagy József vezetésével a hetvenes évektől foglalkoznak a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket. E kutatások eredményeként született meg a PREFER (Prevent...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2009
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
7 |
| Kulcsszavak: | Képességfejlesztés - kisgyermekkor - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60521 |
| Tartalmi kivonat: | A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatói Nagy József vezetésével a hetvenes évektől foglalkoznak a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket. E kutatások eredményeként született meg a PREFER (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyermekek számára, Nagy, 1986) tesztrendszer. Az elmúlt években továbbfejlesztettük a PREFER tesztrendszert, e munkálatok eredményeként jött létre a DIFER programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004). A programcsomag kidolgozásának az volt az elsődleges célja, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amely segíti az óvodai és iskolai készségfejlesztő munkát. A DIFER-ben szereplő kritériumorientált tesztek diagnosztikus képet nyújtanak a készségek fejlettségéről, lefedik annak minden összetevőjét, részkészségét. A DIFER programcsomag hét elemi alapkészség fejlesztését segíti. A DIFER programcsomag első kiadására 2004-ben került sor. Mindegyikük a személyiségfejlődés, az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű előfeltételnek tekinthető. Ezek a következők: az íráskészség elsajátításának előfeltétele, kritikus elemi készsége az úgynevezett írásmozgás-koordináció. Az olvasás- és írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen a beszédhanghallás. A nyelvileg közölt információk vételének egyik meghatározó tényezője a relációszókincs fejlettsége, a matematikatanulásé az elemi számolási készség fejlettsége, a tudásszerzés, a tanulás, gondolkodás kritikus feltétele pedig többek között a tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés-megértés fejlettsége. Az eredményes iskolai beilleszkedés, tanulás további döntő kritériuma a társas kapcsolatok kezelésének fejlettsége (kortársakkal, felnőttekkel), az úgynevezett szocialitás (elemi szociális motívumok és készségek). A készségmérő tesztek mellé kidolgoztuk a gyermekek egyéni fejlődésének dokumentálását lehetővé tevő Fejlődési mutató füzetet. Ebben lehet vezetni a gyermekkel elvégzett mérések eredményeit. Ez a füzet a gyermek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép. A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni. A gyermekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely. A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek optimális elsajátítása meg nem történik, amit a tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez. A füzet bejegyzései nem titkosak, a gyermek fejlesztését szolgálják. A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben segíti a gyermek fejlődését. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők jelentős részét érdekli a mérések eredménye, támogatják és hasznosnak ítélik a méréseket és a fejlesztő munkát. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 36-37 |