Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése
Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Hátrányos helyzetű lehet a gyermek például érzelmi, anyagi vagy nyelvi szempontból, sok esetben ezek a hátrányok ha...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2007
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
5 |
| Kulcsszavak: | Hátrányos helyzet - oktatásügy - Magyarország - előadáskivonat, Képességfejlesztés - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60413 |
| Tartalmi kivonat: | Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, mely kihathat a személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Hátrányos helyzetű lehet a gyermek például érzelmi, anyagi vagy nyelvi szempontból, sok esetben ezek a hátrányok halmozottan jelentkeznek. Korábbi kutatásokból ismert, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek elemi alapkészségeinek fejlettsége már iskolába lépéskor jelentősen elmarad a kedvező körülmények között nevelkedő társaikéhoz képest. Iskolai teljesítményük, osztályzataik gyengébbek, tanulási motivációjuk alacsonyabb. Az utóbbi években számos kezdeményezés látott napvilágot a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Találunk ezek között iskolai innovációt, eszköz- és infrastruktúra-fejlesztést, pedagógus továbbképzést, szülők bevonására építő programokat. A gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztésre is több kezdeményezés történt. E programok eredményesség- és beválásvizsgálata azonban sok esetben nem történt meg. Ez idáig viszonylag kevés innováció hatékonyságát igazolták. Szimpóziumunk keretében hátrányos helyzetű gyermekek készség- és képességfejlesztésére irányuló kísérletek módszereit és eredményeit mutatjuk be. Mind a négy előadás olyan fejlesztő programot mutat be, amely kísérletileg igazoltan eredményesnek bizonyult. Az első előadás keretében egy óvodai készségfejlesztő programot ismertetünk. Egy olyan kétéves, középső- és nagycsoportra kiterjedő fejlesztés eredményeiről számolunk be, amely a DIFER Programcsomagra építve tett kísérletet a sikeres iskolakezdés feltételeinek megteremtésére. A második előadás hátrányos helyzetű kisiskolások gondolkodási képességének fejlesztésével foglalkozik. A fejlesztő program Klauer induktív gondolkodásra kidolgozott definíciójára épít, alapszerkezete hasonló az eredeti német tréning felépítéséhez. Ennek keretében sikerült igazolni, hogy az induktív gondolkodás kisiskolás korban eredményesen fejleszthető. A harmadik előadás a tanulási képességek fejlesztésével foglalkozik. A kísérlet ötödikes tanulók szövegértését, rendszerezési, következtetési és a kombinatív képességét fejlesztette. A program tanórai keretek között zajlott, tankönyvi szövegekre építve valósította meg a képességek fejlesztését. A negyedik előadás az Információs és Kommunikációs Technológia fejlesztő hatását vizsgálja. Abból a feltételezésből indul ki, hogy az IKT-környezetnek jelentős a motiváló hatása, ezáltal közvetett módon befolyást gyakorol a gyermekek fejlődésére. Kísérletileg igazolta az IKT-környezet önszabályozó tanulásra gyakorolt fejlesztő hatását hátrányos helyzetű gyermekek körében. Az előadások rámutatnak, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek elmaradása számottevően csökkenthető. Ennek következtében továbbtanulási lehetőségeik, munkavállalási esélyeik, társadalmi beilleszkedésük jelentős mértékben javulhat. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 119-120 |