A kutatásalapú tanárképzés és tanártovábbképzés magyarországi megvalósításának lehetőségei

Az oktatás fejlesztésének egyik legígéretesebb, és ma még sok szempontból kihasználatlan lehetősége a tanárképzés. A világ legsikeresebb oktatási rendszereinek hátterében kiemelkedő színvonalú tanárképzés áll, ezek közül is az egyik leginkább figyelemre méltó a finn kutatásalapú tanárképzés. Ez a mo...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Corporate Author: Pedagógiai Értékelési Konferencia (5.) (2007) (Szeged)
Format: Book part
Published: 2007
Series:Pedagógiai Értékelési Konferencia 5
Kulcsszavak:Tanárképzés - Magyarország - előadáskivonat
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/60361
Description
Summary:Az oktatás fejlesztésének egyik legígéretesebb, és ma még sok szempontból kihasználatlan lehetősége a tanárképzés. A világ legsikeresebb oktatási rendszereinek hátterében kiemelkedő színvonalú tanárképzés áll, ezek közül is az egyik leginkább figyelemre méltó a finn kutatásalapú tanárképzés. Ez a modell számos olyan elemet egyesít magában, amely a progresszív tanárképzés más törekvéseit is jellemzi. A tanárjelöltek a képzés során elsajátítják a neveléstudományi kutatás fontosabb módszereit, többek között a szakirodalom tanulmányozását, pedagógiai mérőeszközök készítését, kísérletek szervezését, kísérleti adatok elemzését és interpretálását, valamint a vizsgálatok eredményeinek szakszerű közlését. A magyarországi tanárképzés reformja elindult, az új jogszabályok kijelölik azokat a kereteket, amelyek között a tartalmi fejlesztés megvalósulhat. A kutatás-alapú képzés elhelyezhető ezek között a keretek között, azonban a gyakorlati megvalósítás érdekében még meg kell teremteni a hagyományos magyar tanárképzés és az új szemléletű modellek közötti átmenetet. Ennek érdekében érdemes tanulmányozni azokat a korábbi képzési, továbbképzési formákat, amelyek a tanárok neveléstudományi felkészítésével, kutatási képességeinek fejlesztésével foglalkoznak, és így a finn modell egyes elemeit is megvalósítják. A szimpózium egy ilyen képzési modellt, az SZTE-n 1991-ben elindított pedagógiai értékelési szakértő szak programját és eddigi eredményeit teszi az elemzés tárgyává. A szimpózium négy egymással szorosan összefüggő esettanulmányt foglal keretbe. Az első előadás az értékelési szakértők képzését, magát mint a kutatásalapú tanárképzés számos elemét megvalósító tanártovábbképzési programot mutatja be. Az ezt követő három előadás egységes szerkezetben egy-egy gyakorló-kutató tanár munkája alapján elemzi a tanári és a kutatói tevékenység kapcsolatát. Az előadók nem a vizsgálataik eredményeit értékelik, hanem a tanárok által végezhető kutatómunka lehetőségeit és hatását elemzik saját tapasztalataik tükrében. Esettanulmányaikban a következő kérdésekre válaszolnak: Korábbi tanári munkájuk során milyen problémákat érzékeltek? Az észlelt problémákra milyen megoldást nyújtottak a megtanult kutatási módszerek? Milyen vizsgálatokat végeztek évfolyamdolgozataikhoz, szakdolgozatukhoz, cikkekhez? Milyen új tudásra tettek szert a saját vizsgálataik során? Hogyan alkalmazzák ezt az új tudást saját tanári munkájukban? Át tudják-e adni az így megszerzett tudást a környezetüknek? Milyen következtetéseket vonnak le tapasztalataikból? Hogyan látják, mit kellene tenni ahhoz, hogy a kutatásalapú képzési modell Magyarországon elterjedhessen? Az egyik előadás a matematikatanítás egy sajátos helyzetben elindított megújításával kapcsolatos tevékenységén, a másik kettő a kémia tantárgy élményszerű tanításával-tanulásával kapcsolatos kísérleteken keresztül szemlélteti a kutatási módszerek elsajátítása és a tanári munka eredményesebbé tétele közötti kapcsolatot.
Physical Description:67-68