A helyi gazdaságfejlesztés folyamat aspektusa hazai megyei jogú városok interjús elemzése /
Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével” projekt (OTKA K-109425) korábbi eredményei alapján három megyei jogú várost választottunk ki (Kecskemét, Pécs és Szeged), ahol 2015 és 20...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Szeged
2016
|
| Sorozat: | Műhelytanulmányok
1 |
| Kulcsszavak: | Gazdaságpolitika, Képességszemlélet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57720 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével” projekt (OTKA K-109425) korábbi eredményei alapján három megyei jogú várost választottunk ki (Kecskemét, Pécs és Szeged), ahol 2015 és 2016 során 49 interjút készítettünk a helyi fejlesztés érintettjeivel. Az interjúkat kvalitatív szövegelemzés segítségével dolgoztuk fel, ahol a kódolás alapjául szolgáló kategóriákhoz deduktív úton jutottunk el, Amartya Sen képességszemlélete alapján. E kategóriák: a fejlesztési folyamat során nyílttá váló, vagy nyílttá tehető (1) értékek, a (2) zárt tér, a (3) hívott tér, és a (4) szerzett tér helyi fejlesztésekkel kapcsolatos folyamatainak feltárása, illetve a (5) részvétel korlátai. Mindez kiegészült egy hatodik kóddal: (6) ideális folyamat, amely azt segített feltárni, hogy a szereplők által ideálisnak tartott helyi fejlesztési folyamatok hogyan viszonyulnak a képességszemlélet által javasolható döntéselőkészítési és döntéshozatali eljárásokhoz. A helyi fejlesztés érintettjeinek túlnyomó része a széles körű részvételen alapuló helyi fejlesztést értékesnek véli; a részvételi folyamat eredményétől függetlenül is fontos. Annak lehetősége, hogy saját maga folyamatok aktív alakítója (ágnes) lehessen valamennyi érintett számára fontos. A részvétel elvi lehetősége (mint eszköz) a helyi érintettek jelentős része számára adott. Ugyanakkor ezen eszköz használatát számos átváltási tényező korlátozza, így a részvétel a helyi szereplők túlnyomó többsége nem válik valódi lehetőséggé. Valójában a helyi fejlesztéssekkel kapcsolatos döntések meghozatalában a szereplők nagyon szűk köre vesz részt. Azok a az érintettek többsége számára átláthatatlan és befolyásolhatatlan csatornákon keresztül születnek. Nem csak a részvétel hívott terei nem töltik be funkciójukat, hanem a helyi fejlesztéshez kötődő olyan formális intézmények és folyamatok sem, mint a Közgyűlés, annak Bizottságai, vagy éppen maguk a fejlesztési dokumentumok. A folyamatok aktív alakításának lehetősége (agency freedom) még a zárt tér szereplőinek többsége számára sem áll fenn. A helyi fejlesztési folyamatok nem csak a képességszemlélet, de az érintettek észlelése szerint is messze áll az ideálistól. Az érintettek ideális folyamatról alkotott elképzelése többnyire összhangban áll a képességszemlélet érveivel, ugyanakkor a reflexió és részvétellel kapcsolatos tapasztalatok híján a kívánatosnak tartott részvételiség még mindig nem kínál valódi szabadságot a képességszemlélet alapján értékelve. Azaz, ha a változás a jelen diskurzus mentén indul el, akkor félő, hogy az további negatív tapasztalatokat szül. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 1-121 121 p. |
| ISBN: | 978-963-306-517-4 |
| ISSN: | 2061-5353 |