A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is

Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontras...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Farkas Judit
Alberti Gábor
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2018
Sorozat:Jelentés és nyelvhasználat 5
Kulcsszavak:Magyar nyelvtan
doi:10.14232/JENY.2018.1.3

Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/55792
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontrasztív topikot kötelezően követő fókuszhoz képest: Foc > ω, a szórend ellenében. Az inverzhatóköri rejtélyre kidolgozott Gyuris-féle megoldási javaslat egyik eleme a következő – megmagyarázatlan – megfigyelés: csak azok a kontrasztív topikot tartalmazó magyar mondatok jól formáltak, amelyeknek van egy olyan jól formált megfelelőjük, amelyben a kontrasztívan topikalizált ω kifejezés posztverbálisan helyezkedik el. Azt állítjuk, hogy ebből a „jól formált megfelelőből” egy számos magyar szintaktikai jelenségre sikerrel alkalmazott maradványmozgatásos technikával úgy hozhatjuk létre a „problematikus” szórendi változatot, hogy inverzhatóköri rejtélyről beszélni egyszerűen okafogyottá válik, mert az Foc > ω egyenes hatóköri sorrenden az elvégzett maradványmozgatás nem változtat.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:65-92
ISSN:2064 - 9940