A felsőfokú végzettségűek területi eloszlásának alakulása Magyarországon
Napjainkban egyre több munkakör esetében alapkövetelmény a felsőfokú végzettség, a fejlett országokban a tudás-intenzív ágazatokban, főleg az üzleti szolgáltatásokban a munkavállalók nagyobb része már diplomás. Az Európai Unióban is az egyik fontos célkitűzés, hogy 2020-ra a 30-34 évesek között 40%-...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2018
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Térségek növekedése és fejlődése : egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák |
| Kulcsszavak: | Munkavállalás - érvényesülés, Pályakezdés - diplomások - Magyarország, Felsőoktatás - Magyarország, Pályakezdés - Magyarország - statisztika, Munkaerőpiac |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/55785 |
| Tartalmi kivonat: | Napjainkban egyre több munkakör esetében alapkövetelmény a felsőfokú végzettség, a fejlett országokban a tudás-intenzív ágazatokban, főleg az üzleti szolgáltatásokban a munkavállalók nagyobb része már diplomás. Az Európai Unióban is az egyik fontos célkitűzés, hogy 2020-ra a 30-34 évesek között 40%-os legyen a diplomások aránya. Magyarországon az 1990- 2011 közötti időszakban fokozatosan bővült a felsőoktatási intézmények köre és gyorsan növekedett a felsőfokú végzettségűek aránya. Korábbi kutatásunk eredményei szerint (Sánta et al. 2015) egyúttal csökkentek az iskolázottság területi egyenlőtlenségei is mindegyik térfelosztási szinten, azaz települési, kistérségi, megyei és regionális szinten. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve mely területi szinteken milyen mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, és hogy milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a felsőoktatási intézmények térbeli elhelyezkedése. A kiegyenlítődési folyamatban a területi szintek szerepét két mutató, az entrópia és Gini-index segítségével vizsgáljuk. A felsőoktatási intézmények térbeli szomszédsági hatását Moran index és Lokális Moran index (LISA) alkalmazásával elemezzük. Today higher educational qualifications are a basic requirement in the case of an increasing number of jobs; in knowledge intensive sectors, especially in business services, the majority of employees have a degree in developed countries. In the European Union one of the main objectives is to raise the proportion of graduates to 40% among 30-34 year-olds by 2020. In Hungary, in the period of 1990-2011 the range of higher educational institutions gradually extended and the rate of tertiary education graduates rapidly increased. At the same time, according to the results of our previous research (Sánta et al. 2015), the spatial inequalities of educational attainment decreased at each spatial distribution level i.e. at settlement, small regional, county and regional level. In our research we address the question what extent of inequality decrease can be observed at each territorial level in terms of the proportion of higher education graduates and what role the spatial location of the higher educational institutions played in this process. We examine the role of territorial levels in the process of equalisation using two indexes, the entropy and Gini indexes. We analyse the spatial adjacency effect of higher educational institutions applying Moran index and Local Moran index (LISA). |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 174-196 |
| ISBN: | 978-963-315-290-4 |
| ISSN: | 1588-8533 |