A pálinkakészítés talajvédelmi kihívásai

Absztrakt: A pálinka Magyarországon a Hungarikum Bizottság döntése értelmében 2013. márciusa óta hungarikumnak minősül. A pálinkakészítés (erjesztés és lepárlás) melléktermékeként 1 hlf alkohol előállítása során -27,5 liter cefremoslék (kierjesztési és lepárlási maradék) keletkezik, amelynek beltart...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Barczi Attila
Nagy Valéria
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2017
Sorozat:Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 12 No. 3
Kulcsszavak:Pálinkafőzés, Talajvédelem
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/54843
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Absztrakt: A pálinka Magyarországon a Hungarikum Bizottság döntése értelmében 2013. márciusa óta hungarikumnak minősül. A pálinkakészítés (erjesztés és lepárlás) melléktermékeként 1 hlf alkohol előállítása során -27,5 liter cefremoslék (kierjesztési és lepárlási maradék) keletkezik, amelynek beltartalmi tulajdonságai lehetővé teszik a további - mezőgazdasági célú - hasznosítását, bizonyos feltételekkel tehát a termőföldre történő kihelyezés is megvalósítható. Kémiai tulajdonságait tekintve a cefremoslék erősen savas kémhatású, jelentős K és P tartalommal bír, továbbá a lepárlási technológiából eredően előfordulhat fémtartalom is, amely korlátozó tényező lehet a termőföldi hasznosításnál. Laboratóriumi vizsgálatok, valamint helyszíni talajvizsgálatok segítségével meghatározható az a kihelyezhető mennyiség, amely környezet- és talajvédelmi szempontból nem jelent kockázatot, ugyanakkor a növénytáplálást is szolgálja. A termőföldre történő kihelyezés korlátai a pálinkakészítés melléktermékének tekintetében tehát a cefremoslék beltartalmi mutatói, azonban problémát jelent még a késő őszi és téli tilalmi időszak, amikor pálinkakészítés még zajlik, de a cefremoslék a fagyott talajra már nem helyezhető ki. Abstract: According to the decision of the Hungarikum Committee, the 'Pálinka' has been considered Hungarikum since March 2013. During the 'Pálinka' production (fermentation and distillation) "fermentation and distillation residue" (the solids from the alcohol production and the liquids left over from the distillation) is produced as by-product. Its nutritional properties allow for further agricultural utilization. Under certain circumstances, therefore, it can be used on arable lands. In terms of its properties, the "fermentation and distillation residue" has acidic pH and significant content of K and P, furthermore metal content may also occur because of the distillation technology, and it can be a limiting factor in case of arable land utilization. With the help of laboratory test and on-site soil analyze can be determined the quantity which does not risk for environmental and soil protection, but also serves of plant nutrition. The limitations in arable land utilization for the byproduction of 'Pálinka' are parameters of "fermentation and distillation residue", however, there is a problem in the late autumn and winter prohibition period when the 'Pálinka' production is still going on, but the "fermentation and distillation residue" can no longer be taken on the frozen soil.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:13-19
ISSN:1788-7593