Constitutionality of the early retirement for women with 40 years of service period in Hungary
Magyarországon a nőket az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint a férfiaknak. Mindkét szabályból az következik, hogy a nők – a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Szeged
2016
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
79 |
| Kulcsszavak: | Nyugdíj - Magyarország |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/53906 |
| Tartalmi kivonat: | Magyarországon a nőket az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint a férfiaknak. Mindkét szabályból az következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogokra tarthatnak igényt, a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján különösen az állami nyugdíjra jogosultság (a törvényben szabályozott jogosultsági feltételek meghatározása) területén. Ennek ez egyik legpregnánsabb megnyilvánulása a nők 40+ nyugdíjazására vonatkozó szabályozás. Az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdésének feltételes megfogalmazásából szövegszerűen az következhetne, hogy a nők előnyben részesítése egyes nyugdíjszabályok vonatkozásában a törvényalkotó számára biztosított lehetőség csupán. Azt azonban feltétlenül meg lehet állapítani, hogy e rövid tanulmányban vizsgált alkotmányjogi panaszok43 szempontjából annak van jelentősége, hogy az Alaptörvény valamennyi, a „Szabadság és felelősség” című részben szereplő szabálya, így XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata is, érvényesülhessen a törvényhozó belátása szerint. E cikkben ennek a szabályozásnak a jogszerűségét vizsgáltuk meg a 28/2015. (IX. 24.) Alkotmánybírósági határozat tükrében. A jogi kérdéseken túlmenően röviden foglalkoztunk az új jogintézmény nyugdíjrendszert torzító hatásával is. Ennek értelmében, 2010-ben a nők és a férfiak is átlagosan 60,2 évesen mentek el nyugdíjba. A nyugdíjrendszer fentebb említett változásai azt eredményezték, hogy 2013-ra a nők átlagos nyugdíjba vonulási kora lecsökkent 58,5 évre, míg a férfiaké 62,1 évre növekedett. Így 2013-ban a nők már átlagosan 3,6 évvel korábban mentek nyugdíjba, mint a férfiak. A téma kapcsán a jövőben a diszkriminációs jogkérdés mellett az öregségi nyugdíjrendszer fenntarthatóságára gyakorolt hatását is vizsgálni kell. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 209-217 |
| ISBN: | 978-963-306-479-5 |
| ISSN: | 0324-6523 |