A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata regionális összehasonlításban
A kisvállalati kutatások az elmúlt években megritkultak, így egyre kevesebbet tudunk arról a szektorról, amely a versenyszféra 70%-át alkalmazza és a hozzáadott érték több mint 50%-át hozza létre. Tanulmányunkban a Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) segítségével a kisvállalati szektorba tarto...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2016
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása |
| Kulcsszavak: | Versenyképesség - Magyarország - regionális |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/44078 |
| Tartalmi kivonat: | A kisvállalati kutatások az elmúlt években megritkultak, így egyre kevesebbet tudunk arról a szektorról, amely a versenyszféra 70%-át alkalmazza és a hozzáadott érték több mint 50%-át hozza létre. Tanulmányunkban a Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) segítségével a kisvállalati szektorba tartozó cégek versenyképességének NUTS 2-es szintű regionális különbségeit mutatjuk be egy rétegzetten reprezentatív 809 elemű minta segítségével. A Szerb et al (2014) modell továbbfejlesztése révén képzett kisvállalati versenyképességi index (KVI) a magyarországi cégek egyedi versenyképességét méri tíz dimenzióban. Ellentétben a vártakkal, a fejletlenebb régiók átlagos versenyképességi pontjai magasabbak lettek a fejlett régiókhoz képest. A nagyobb méretű települések kisvállalatainak komplex versenyképességi pontjai a vizsgált 2010–2013-as időszakban elmaradtak a kisebb településen tevékenykedőkétől, azaz a kedvezőtlen agglomerációs hatásokat a cégek, legalábbis részben, jobb egyéni kompetenciái révén kompenzálták. A növekedés esetében területi hatásokat nem sikerült kimutatni. A kapott eredményeket fenntartással kell kezelni, hiszen sem az intézményi, infrastrukturális különbségeket, sem a termelési hatékonyságot nem vizsgáltuk. A 2010–2013-as időszakban jelentős személyi, intézményi átalakulások történtek, amelyek a vállalatok egyéni versenyképességét és az eredményeket befolyásolhatták. Research papers in the field of SMEs have been rare in the past few years, therefore our knowledge is not up to date on the sector, which employs 70% of the workforce in business sphere and which provides 50% of added value. In this paper, we present the (NUTS 2 level) regional differences of competitiveness of SMEs with the help of an index (KVI-Index for SME Competitiveness) based on a layered, representative 809 patterns. The Serb et al (2014) model was developed to define the Index for SME competitiveness to measure the achievement of Hungarian firms in ten dimensions. As opposed to expectations, the competitive value of less developed regions was higher than that of more developed ones. The complex competitive values of SMEs in bigger settlements were lower in the examined period between 2010–2013 than in smaller settlements, that is to say that the disadvantages of their marginal position in the agglomeration is partly compensated by their better individual achievement. Behind this increase, no territorial reasons could be detected. Results should be handled with caution since neither institutional, infrastructural nor production effectiveness were studied. Similarly, the 2010–2013 period might not have been representative either, since there were significant changes in leadership as well as in restructuring of firms that may also had an impact on individual competitiveness and achievement. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 307-325 |
| ISBN: | 978-963-315-290-4 |
| ISSN: | 1588-8533 |