Anmerkungen zu morphonologischen und syntaktischen Aspekten der Postpositionen des Nganasanischen
A tanulmány témája a nganaszan névutórendszer, a névutó helye a szófajok között, különös tekintettel azokra a jegyeire, amelyek a határozószóhoz közelítik, illetve attól elhatárolják, valamint az ezzel kapcsolatos problémák. A névutók száma folyamatosan nő (bdjta (Dat.) 'v', ill. bsjmdny (...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
1998
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
39 |
| Kulcsszavak: | Nganaszan nyelv |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/3834 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány témája a nganaszan névutórendszer, a névutó helye a szófajok között, különös tekintettel azokra a jegyeire, amelyek a határozószóhoz közelítik, illetve attól elhatárolják, valamint az ezzel kapcsolatos problémák. A névutók száma folyamatosan nő (bdjta (Dat.) 'v', ill. bsjmdny (Prol.) 'v tecenie', bazs (Abl?) 'so vremeni', cübs 'do', komé (orosz jövevényszó?) 'krome') emellett pedig az újabb (és régebbi) keletkezésű névutók segítségével a hagyományos esetmegfeleléseken (bigajki na 'k dvum rekam') és esethelyettesítéseken túl ((mdm) nand 'mne') teljes temporális mellékmondat-szintagmák is képezhetők. A íwo-particípiumtól eltérően (sazytyndsty 'kogda okoncil', tujmazuma" icutd 'prezde cem prisli') a xuonu 'posle', cübd 'do' és bazd 's' névutók főképpen a -XÜ"dl-bü"3 + Px végződésű de verbális névszókkal együtt alkotnak egy szerkezetet. Ezek azonban nominatívuszi alakban (tujxü"9ind 'kogda ja prisla'), más esetben (pl. ablatívuszban: tujxü"3gdtdty 'prohozdenie ot ego'), valamint névutókkal (tujxü"d bazd 'so vremeni priezda') is állhatnak, s ebben hasonlóságot mutatnak a ritkán előforduló -mu/my (+ Px) végződésű deverbális névszókkal, melyek általában ablatívuszban állnak: bümügdtdtd 'ctoby ty ne uehal'. Léteznek azonban olyan névutós szerkezetek is, mint pl.: n'ilymynytyy bdjmdny 'életük folyamán'. A -"muo/-"my3 és S3u"mydm3 xuonu 'posle vystrela moego' szerkezetek pedig azt bizonyítják, hogy a -"muoí-"myd és a -mul-my végű deverbális névszók összefüggésben állnak egymással. A nominatívuszban álló deverbális névszó alapján felismerhetjük, hogy a temporalitás tulajdonképpen nem a névutóhoz kötődik. Mindazonáltal bizonyos (képzett) névutók használata arra utal, hogy ezek a temporális szerkezetek fontos tényezői, szemantikájuk szerepe tehát igen jelentős, mivel az egyes esetragok közvetlenül a deverbális névszóhoz is kapcsolódhatnak. Ezért a névutót mint szófajt (esetleg az adverbiumok szintjén) a névszók, névmások, igék stb. mellett önálló hely illeti meg. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 117-136 |
| ISSN: | 0586-3716 |