A környezeti fenntarthatóság statisztikai mérőeszközeinek fejlesztésekor jelentkező operacionalizációs választások
A közgazdaságtant régóta foglalkoztatja a társadalmi jólét kérdése. Ez az utóbbi időben kiegészült a környezeti fenntarthatóság témakörével is, lévén a társadalmi jólét jövőbeni mértékét nagyban meghatározzák a természetben bekövetkező változások. Mind a jólét, mind pedig a környezeti fenntarthatósá...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2012
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság |
| Kulcsszavak: | Közgazdaságtan, Fenntartható fejlődés |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/30586 |
| Tartalmi kivonat: | A közgazdaságtant régóta foglalkoztatja a társadalmi jólét kérdése. Ez az utóbbi időben kiegészült a környezeti fenntarthatóság témakörével is, lévén a társadalmi jólét jövőbeni mértékét nagyban meghatározzák a természetben bekövetkező változások. Mind a jólét, mind pedig a környezeti fenntarthatóság komplex fogalmak. Tanulmányomban az utóbbival kapcsolatos elméleti közgazdaságtani eredmények, valamint néhány, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos közgazdaságtani operacionalizációs kísérlet alapján bemutatom a koncepció mérésekor felmerülő dilemmákat. E tapasztalatok alapján főbb következtetéseim, hogy (1) jó néhány kikerülhetetlen dilemmával kerülünk szembe, ha komplex fogalmakra mérőeszközöket hozunk létre, (2) a környezetgazdaságtani és ökológiai közgazdaságtani szakirodalomban felhalmozódott ismeretek fontos szempontokkal szolgálnak e dilemmák eldöntéséhez, mégis, (3) a fenntarthatóság fogalmának komplexitásából adódóan az e dilemmákra adott kutatói válaszok szükségszerűen trade-off-okat, és így bizonyos szintű értékítéletet hordoznak magukban. A fentiekből fakadóan pedig a környezetgazdaságtani szakirodalom egyik fontos feladata a fenntarthatóság koncepciójának operacionalizálásakor, hogy a mérőeszközök mögött álló értékválasztások és trade-off-okat, valamint a mérőeszközök korlátait korrekt módon bemutassa — legalábbis amennyiben nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint az általa környezeti és jóléti szempontból bírált „tankönyvi" közgazdaságtani mérési kísérletek. The question of well-being is intensively debated in economics for a long time. In the last decades the debate on environmental sustainability joined to the debate on well-being because future well-being is to a high extent influenced by environmental changes. Both well-being and environmental sustainability are complex notions. This study aims to analyze the dilemmas appearing when operationalizing the latter one. We apply an economic approach, i.e. dilemmas of operationalization are analyzed based on our economic knowledge on sustainability. The main conclusions are that (1) we face unavoidable dilemmas when creating measurement tools for complex notions; (2) environmental economics and ecological economics provide us important aspects in order to be able to make our choices of operationalization regarding the operationalization dilemmas of sustainability; still, (3) these choices are necessarily accompanied by a certain extent of trade-offs and thus value judgments. This eventuates that one of the main task of the researcher in the operationalization process of the notion of sustainability is to introduce trade-offs and value judgments behind the relating operationalization choices and measurement tools. It becomes especially important if environmental economists and ecological economists do not want to commit the same faults (reductionism) which they criticize in mainstream textbook economics. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 265-282 |
| ISSN: | 1588-8533 |