The church and the social challenges in modern Cuba
A tanulmány azokat a főbb társadalmi kihívásokat tekinti át, elemzi, amelyekkel a katolikus egyháznak szembe kellett néznie a "modern időkben": a 19. sz. második felétől napjainkig. Megállapítja, hogy az egyház befolyásának csökkenése és a vallás térvesztése nem pusztán az 1959-es forradal...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1989
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
89 |
| Kulcsszavak: | Kuba története, Egyháztörténet - Kuba |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2760 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány azokat a főbb társadalmi kihívásokat tekinti át, elemzi, amelyekkel a katolikus egyháznak szembe kellett néznie a "modern időkben": a 19. sz. második felétől napjainkig. Megállapítja, hogy az egyház befolyásának csökkenése és a vallás térvesztése nem pusztán az 1959-es forradalom következménye. Kuba a 20. században Latin-Amerika legkevésbé vallásos országa. Ennek egyik fő oka, hogy a 19. sz. második felében a gyarmati egyház a spanyol érdekekkel azonosult, elutasította a függetlenségi törekvéseket. A századfordulón, a függetlenség elnyerése idején sokan elfordultak az egyháztól, mint "idegen" intézménytől. Az egyház térvesztésének másik alapvető oka, hogy nem tudott megfelelni annak a kihívásnak, amit a rabszolgák evangelizálása vetett fel, tovább éltek az afrikai kultuszok, illetve katolikus elemekkel átszőtt szinkretikus vallásosság alakult ki, amely ma is jellemzi a lakosság tekintélyes hányadát. Az ún. "újgyarmati köztársaság" évtizedeiben az egyház a középrétegeket tekintette fő bázisának, befolyását elsősorban a magániskolák, a világi katolikus egyletek és a katolikus sajtó révén növelte. "Elfeledkezett" viszont a lakosság döntő többségét alkotó szegényekről, különösen a vidék szegényeirfíl. A legnagyobb kihívás századunkban az 1959-es forradalmat követő gyors társadalmi és politikai átalakulás volt az egyház számára, amellyel múltja és Zsinat előtti konzervativizmusa miatt képtelen volt azonosulni. Az állam és az egyház közötti konfliktus a hatvanas évek elején működési terének, befolyásának beszűkülését eredményezte. A ma egyháza nehéz körülmények között, és fájdalmas tapasztalatok árán jutott el társadalmi szerepének újrafogalmazásához. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 44-60 |
| ISSN: | 0324-6965 |