The Hungarian national minority in Yugoslavia after 1945 a historical sketch /
A tanulmány a jugoszláviai magyar kisebbség 1945 utáni helyzetét elemzi Röviden felvázolja társadalmi szerkezetüket, főbb demográfiai adataikat, majd utal a többségi nemzetek magyarokkal kapcsolatos politikájának mozgatórugóira. A továbbiakban arra keresi a választ, hogy e kisebbség jogai, önmegőrzé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1989
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
89 |
| Kulcsszavak: | Magyarok - Jugoszlávia - 1945- |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2758 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány a jugoszláviai magyar kisebbség 1945 utáni helyzetét elemzi Röviden felvázolja társadalmi szerkezetüket, főbb demográfiai adataikat, majd utal a többségi nemzetek magyarokkal kapcsolatos politikájának mozgatórugóira. A továbbiakban arra keresi a választ, hogy e kisebbség jogai, önmegőrzésének intézményes keretei miért alakultak kedvezőbben az 1944-1945-ös mélypont ellenére is, mint á romániai, kárpát-aljai és a csehszlovákiai magyarságé. Az okokat a jugoszláviai magyar kisebbséget körülvevő tágabb történeti közegben, Jugoszlávia belpolitikai életében, az 50-es, 60-as évektől kibontakozó változásokban jelöli meg. Ezek elemzése után megállapítja: az államszocializmus széttörésének céljával bevezetett - s a szerző szerint ebből a szempontból csekély eredményt hozó - reformok rövid ideig látványos gazdasági felfutást, erősödő társadalmi konszenzust és a magyarsággal szembeni hamis reflexek elhalványulását, a kulturális, alkotmányos, jogi lehetőségek bővülését jelentették. A 60-as, 70-es évek reformjai azonban negatív tendenciákat is magukban hordoztak: a központi, föderatív intézmények etatista szerepét átvették a köztársaságok, s az egyközpontú pártállamból megszületett a policentrikus etatista Jugoszlávia. A 80-as évek elején kirobbanó koszovói válságra az állam durva eszközökkel reagált, s a társadalom porondján megjelent a sértett, látszólag védekezésbe szorított szerb nacionalizmus. A jugoszláviai magyarság első reakciója e válságra a félelem érzése volt. Attól tartottak, hogy a válság elindíthatja eddig kiépített intézményrendszerük erózióját, s a szerb nacionalizmus a Vajdaság irányába is eszkalálódik. A kérdések kérdése ma az - írja tanulmánya befejező részében a szerző -, hogy a jugoszláv poltikai életbén egymással versengő erők vajon újabb kalodába szorítják-é az ottani magyarságot, avagy ellenkezőleg, a válság zűrzavarából és a kisnépek hagyományos önmegőrző formáinak felbomlásából új szintézis születik-e? |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 19-27 |
| ISSN: | 0324-6965 |