Los comienzos del movimiento obrero Cubano
A tanulmány a kubai munkásmozgalom első lépéseitől kezdi vizsgálódását. Rámutat arra, hogy Kuba sajátos történeti fejlődése: a gyarmati helyzet, a rabszolgaság léte, az etnikai sokféleség, a gyarmati és afrikai kulturális örökség, a spanyol bevándorlás folyamatos jellege és az iparfejlődés sajátossá...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1980
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
68 |
| Kulcsszavak: | Kuba története - 20. sz., Munkásmozgalom - Kuba - 20. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2663 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány a kubai munkásmozgalom első lépéseitől kezdi vizsgálódását. Rámutat arra, hogy Kuba sajátos történeti fejlődése: a gyarmati helyzet, a rabszolgaság léte, az etnikai sokféleség, a gyarmati és afrikai kulturális örökség, a spanyol bevándorlás folyamatos jellege és az iparfejlődés sajátosságai (cukorszektor, dohányipar)'határozzák meg a kubai munkásmozgalom fejlődését indulásakor és az egész korai korszakban. Kiemeli, hogy a munkásosztály kialakulásakor különösen nagy különbségek tapinthatók ki az egyes munkásrétegek között. Az Európából érkezők az I. Internacionálé eszméit hozták magukkal: a marxizmust és az anarchizmust. Emellett azonban a proletariátus soraiba kerülő volt rabszolgák (kikötői munkások, cukorproletárok pl.) még afrikai isteneiket őrző vallási jellegű szektákban (santería, abakua-társaságok) tömörültek. Ez a helyzet a forradalmi mozgalom legfejlettebb osztagaitól nagy toleranciát, a munkásegység szektarianizmustól mentes megvalósítását követelte. A szerző megállapítása szerint a kubai munkásmozgalomra kezdettől fogva jellemző volt a faji előítéletek elutasítása. Másik fontos vonása a korai munkásmozgalomnak, hogy felismerte a nemzeti függetlenség fontosságát és döntő szerepet játszott e korszak függetlenségi küzdelmeiben. A tanulmány különösen fontosnak tartja kiemelni, hogy az USA-expanzió miatt Kubában rendkívül korán érzékelték az imperializmus jelenlétét és veszélyét. Ez több fontos következménnyel járt. Egyrészt a kubai munkásmozgalomban nem volt nagy bázisa a reformizmusnak a századforduló tájékán. Másrészt a politikai párt szükségessége korán tudatosult a munkásmozgalomban. Harmadszor, az imperializmussal való heves küzdelmek magyarázzák, hogy Latin-Amerikában a század első éveiben a kubai munkásmozgalom, Carlos Baliño tevékenysége révén jutott elméletileg legmagasabbra. o A tanulmány bemutatja, hogy Carlos Baliño 1905—7 körül éppen az oroszországi események •elemzése alapján jutott közel a lenini permanens forradalom gondolatáig, és ismerte fel az új korszak, a „szociális forradalmak" korszakának elindulását. A szerző Baliño Írásait elemezve arra a következtetésre jut, hogy Latin-Amerikában Carlos Baliño jutott el legközelebb a leninizmushoz a század első évtizedeiben. Baliño elméleti és szervező tevékenysége a kubai munkásmozgalom korai korszakának utolsó fejezetét jelentette. Ennek ellenére mégis indokolt 1925-tel, a kubai Kommunista Párt megalakulásával zárni e korai korszakot. Ennek az az oka,- hogy az USA neokolonialista uralma a század első ^negyedében meggátolta a munkásmozgalom lendületes fejlődését. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 17-32 |
| ISSN: | 0324-6965 |