Wine and land use in Nagymaros, Northern Hungary a case study from the Danube bend /
A tanulmányban a szőlőtermesztésnek a tájhasználatban s annak változásaiban betöltött szerepét vizsgáljuk, különös tekintettel a szőlőművelés által érintett területek térbeli kiteijedésére, melyek részben az erózió által amúgy is veszélyeztett meredek déli lejtőkön helyezkedtek el. Habár a szőlőterm...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2005
|
| Sorozat: | Acta climatologica
38-39 |
| Kulcsszavak: | Földhasználat - Nagymaros, Szőlőtermesztés, Borászat |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/16888 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmányban a szőlőtermesztésnek a tájhasználatban s annak változásaiban betöltött szerepét vizsgáljuk, különös tekintettel a szőlőművelés által érintett területek térbeli kiteijedésére, melyek részben az erózió által amúgy is veszélyeztett meredek déli lejtőkön helyezkedtek el. Habár a szőlőtermelés elsőrendű fontosságát általában már legkésőbb a 14. század elejétől nyomon követhetjük, a szőlőnek a tájban betöltött szerepére vonatkozó első közvetlen leírás a 16. század elejére datálható. A 16. század végétől a 17. század végéig tartó visszaesést a 18. század elejétől a szőlőterületek még feltehetően a késő-középkorinál is nagyobb mértékű kiterjesztése követte, különösen a déli lejtőkön, egészen a csúcs-régiókig. A 19. század végétől a filoxéra és más betegségek illetve egyéb, gazdasági és társadalmi folyamatok hatására mára a szőlő gazdasági jelentőségét és egykori, tájképet meghatározó szerepét teljesen elvesztette. A szőlő húzóágazat szerepét előbb a gyümölcs- és szőlőtermesztés, majd az egyre jelentősebb méreteket öltő turizmus vette át, míg az egykor a tájképet meghatározó, kiterjedt szőlőművelésre már csak a közben visszaerdősült, helyenként meredek déli hegyoldalak felső régióinak pusztuló kősorai és teraszai utalnak. In this study, the possible impacts of wine cultivation on landscape and land-use changes in Nagymaros is discussed with special consideration on the spatial extension of cultivation in the area of the endangered steep southern hillslopes of former vine cultivation. Primary importance of wine production can be proved from early 14th centuries, but the first direct evidence for the description of extensive vineyards in the landscape comes from the early 16th century. Decline can be detected from the late 16th century to the late 17th and early 18th centuries. By the end of the 18th century, vineyards in southern top-hill regions reached probably their greatest extent. Caused by the phyloxera disease, greatest landscape changes occurred at the end of the 19th century when hill-slope vineyards were almost entirely destroyed. Due to diseases and several other, mainly socioeconomic reasons, wine production today has minor or practically no importance while other functions, such as fruit and grape production and then tourism, had growing impact on the landscape, while traces of former cultivation were destroyed or are still lying hidden on the reforested hillslopes. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 97-109 |
| ISSN: | 0563-0614 |