Prohászka Ottokár
|halál helye= Budapest |halál oka= |sírhely= Prohászka Ottokár-emléktemplom (1938–) |szakma = |tisztség = - |iskolái= |kitüntetései= |alsablon=, Sixtus-kápolna |szentelők = |hivatal1 = székesfehérvári püspök |évek1 = 1905–1927 |előd1 = Városy Gyula |utód1 = Shvoy Lajos |társszentelt püspök1 = Glattfelder Gyula |társszentelt dátum1 = 1911. május 14. }}}}}}Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke. A magyar keresztényszocializmus legjelentősebb képviselője, az 1920-as évek Magyarországának egyik legbefolyásosabb embere, a magyar egyháztörténet egyik legismertebb alakja, egyben a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége is.
1905-ben kapta meg Székesfehérvár püspöki székét. Már főpapi beiktatásakor a magyar közélet egyik legtiszteltebb egyénisége, aki a liberalizmus és az egyház összefonódásának filozófiáját és annak fontosságát hirdette. Székesfehérvár fejlődésének nagy pártolója, az egyházmegye puritán, közvetlen, tevékeny, mecénás és adakozó püspöke. Ezzel szemben nyílt antiszemita, a numerus clausus-törvények magyarországi beiktatásának vezéregyénisége, a magyar antiszemitizmus és végső soron a zsidótörvények megszületéséhez vezető antiszemita közhangulat elsőszámú letéteményese.
1927-ben bekövetkezett hirtelen halála megrendítette a magyar közéletet. Püspöki székvárosában gyorsan kultusza alakult ki: szobra és emlékműve is áll a városban, park és utca őrzi nevét, sírtemploma, a Prohászka Ottokár-emléktemplom Magyarország egyik legnagyobb egyházi épülete. Halálakor Sík Sándor így fogalmazott:
Nem rokona Prohászka Lajos neveléstudósnak. Információk a Wikipedia alapján
-
1
-
2
-
3
-
4
-
5
-
6
-
7
-
8
-
9
-
10
-
11
-
12
-
13
-
14