Janus Pannonius

|halál helye = Medvevár |nemzetiség = magyar |szülei = |feleség = |férj = |gyerekek =

|írói álnév = |műfaj = epigrammairodalom |irányzat = reneszánsz irodalom |periódus = |első mű = |fő mű = Laus Pannoniae (Pannónia dicsérete)
De amygdalo in Pannonia nata (Egy dunántúli mandulafáról) |kiadó = |díjak = |behatás = |kihatás = |nevét őrzi = Pécsi Janus Pannonius Gimnázium |weboldal = |aláírás = |megjegyzés = |wikicommons = }}

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Janus – János / Pannonius – Pannóniai), (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista. Csezmiczei János ''(Ivan Česmički)'' néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Horvátországban született, de Nagyváradon tanult, ahol anyjának, Vitéz Borbálának testvére, Vitéz János volt a püspök, aki nagybátyja és védnöke volt, Mátyás nevelője, a magyar humanizmus megteremtője, aki nemcsak az egyház első embere volt, hanem egy időben az egész magyarországi politika irányítója is.

Janus Pannonius nevét Európa-szerte ismerték. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki. Költészetében a vallásos eszmék helyett megjelenik Magyarországon, s azonnal európai színvonalon a reneszánsz gondolkodás és életérzés. Nagyra értékeli a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot. Erotikus verseket is tulajdonítanak neki. Információk a Wikipedia alapján