Az intézményi izomorfizmusok megjelenése a számviteli innovációkban A köz- és a magánszféra tapasztatai /
A számviteli szabályozások és rendszerek folyamatos változás tárgyát képezik. Ezen változásokon kívül megfigyelhető egy hasonulási trend is, amelynek következtében különböző földrajzi és gazdasági területeken működő szervezetek számviteli megoldásai, illetve az azokat befolyásoló szabályok közötti k...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2024
|
| Sorozat: | GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY
11 No. 3 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.33926/GP.2024.3.4 |
| mtmt: | 35428689 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/34789 |
| Tartalmi kivonat: | A számviteli szabályozások és rendszerek folyamatos változás tárgyát képezik. Ezen változásokon kívül megfigyelhető egy hasonulási trend is, amelynek következtében különböző földrajzi és gazdasági területeken működő szervezetek számviteli megoldásai, illetve az azokat befolyásoló szabályok közötti különbségek csökkentek. A számviteli gyakorlatok evolúciója több kulcsfontosságú faktor konzekvenciájaként fogható fel. Jelen kutatás során a számvitel két elkülönült világát, az államháztartás és a vállalati szféra számvitelét vizsgáljuk neoinstitucionalista megközelítésben. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a két szféra számvitele azok differenciái ellenére vizsgálható azonos elméleti keretrendszer szerint, illetve, hogy az intézményi izomorfizmusokkal magyarázhatók a különböző számviteli innovációk. A nemzetközi és hazai szakirodalomra épülő kutatás alapján elmondható, hogy a számviteli gyakorlatok terjedésénél megfigyelhetők az egyes intézményi izomorfizmusok, amelyek közül a normatív a leggyengébbnek, a kényszerítő a legerősebbnek bizonyult. Megállapítható továbbá, hogy mind a köz-, mind a magánszféra számviteli innovációi során először a normatív, majd az utánzó, végül a kényszerítő izomorfizmus jelenik meg. Jelen kézirat a szerzők tudomása szerint az első olyan hazai kutatást mutatja be, amely a két számviteli alrendszert egységes elméleti keretek közt vizsgálja. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 322-344 |
| ISSN: | 2415-8909 |