A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében a grafikus technika alkalmazásának és pszichometriai összefüggéseinek ismertetése /

Elméleti háttér: A súlyos testi betegségekkel való szembesülést traumatikus tapasztalatként értelmezhetjük. A páciensek betegségükről kialakított narratívái segíthetik a nehezen elbeszélhető fizikális és pszichés terhek struktúrába foglalását, a betegség tapasztalatának, mint pszichés stresszornak a...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Authors: Lévai Tünde
Lázár György ifj
Krajinovic Erna
Látos Melinda
Format: Article
Published: 2023
Series:MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 24 No. 3
Subjects:
doi:10.1556/0406.2023.00038

mtmt:34231379
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28562
Description
Summary:Elméleti háttér: A súlyos testi betegségekkel való szembesülést traumatikus tapasztalatként értelmezhetjük. A páciensek betegségükről kialakított narratívái segíthetik a nehezen elbeszélhető fizikális és pszichés terhek struktúrába foglalását, a betegség tapasztalatának, mint pszichés stresszornak az újraértelmezését, ezáltal csökkentve a pszichológiai distressz mértékét és javítva a betegséggel való megküzdés és így a gyógyulás sikerességét. Az egészségpszichológiai betegellátásban olyan módszerek alkalmazása vált szükségessé, amelyek egyszerű eszközökön alapulva, pontosan és hatékonyan képesek feltérképezni a betegségfolyamat narratíváit. Cél: Vizsgálatunk célja a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárására alkalmas Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja, krónikus betegség vagy rosszindulatú daganat miatt operált betegek mintáján. Módszerek: Kevert módszertani elrendezésű kutatásunkban 120 páciens vett részt. A vizualizációs feladatra épülő Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja mellett a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőív rövidített változatát, az EQ-5D-3L kérdőívet és a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A konvergens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű összefüggést mutatott a depresszió pontszámával ( r = 0,33; p < 0,001). Anegatív érzelmet ábrázoló személyeknél mérsékelt erősségű, pozitív irányú korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és az állapot- ( r = 0,31; p = 0,004) és vonásszorongás ( r = 0,30; p = 0,004), a betegségpercepció ( r = 0,35; p = 0,001), az észlelt stressz ( r = 0,37; p < 0,001) és a depresszió értéke ( r = 0,41; p < 0,001), között, valamint szintén mérsékelt erősségű, pozitív irányú szignifikáns összefüggés mutatkozott a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és a betegségpercepció ( r = 0,34; p = 0,001), az észlelt stressz szintje ( r = 0,32; p = 0,002) és a depresszió ( r = 0,40; p < 0,001) között, valamint a záró esemény érzelemintenzitásának értéke és az állapotszorongás ( r = 0,33; p = 0,002) és a depresszió ( r = 0,31; p = 0,003) értéke között. A pozitív érzelmet ábrázoló személyekre vonatkozó eredmények szerint szignifikáns, negatív irányú, mérsékelt erősségű összefüggés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem záró eseményhez társuló intenzitásértéke és az állapot- ( r = –0,36; p = 0,048) és vonásszorongás ( r = –0,36; p = 0,045) pontértéke között. A konkurens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikonjukon negatív töltetű érzelmet ábrázoló személyek mintáján szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és a betegségpercepció érzelmi dimenziójának pontszáma ( r = 0,35; p = 0,001), valamint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és az életminőség érzelmi dimenziójának pontszáma között ( r = 0,30; p = 0,005). Kiemelkedő kutatási eredményünk, hogy a két független kódoló által azonosított, három betegségnarratíva-típus (úgymint: káosz-, helyreállítási-, illetve kereső–felfedező narratíva) között szignifikáns eltérés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem átlagos intenzitása ( F (2, 117) = 4,254; MSE = 403,528; p = 0,016; η 2 = 0,07), a záró esemény érzelemintenzitás értéke ( H (2)= 10,297; p = 0,006; η 2 = 0,10), a vonásszorongás ( F (2, 117) = 4,070; MSE = 102,556; p = 0,020; η 2 = 0,07), az észlelt stressz ( F (2, 117) = 5,895; MSE =34,058; p = 0,004; η 2= 0,09) ésa betegségpercepció értékében ( F (2, 117) = 4,807; MSE = 175,871; p = 0,010, η 2= 0,08). Következtetések: A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja megfelelő pszichometriai jellemzőkkel bír, érvényessége a jelen kutatásban vizsgált populáción jónak tekinthető, a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárásában hatékony eszköznek bizonyul.
Physical Description:227-249
ISSN:1419-8126