Az iskolai kudarcok tényezői – egy lehetséges preventív modell keretei

Az iskolai kudarcnak (school failure) igen sok értelmezése vált ismertté az elmúlt évtizedekben, melyek nemcsak bővítették e kudarcélmény okainak eredetileg szűk körét, hanem lehetővé tették személyes (kognitív és nem kognitív) és környezeti (családi és iskolai) dimenziók szerinti értelmezését, ille...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Kasik László
Gál Zita
Jámbori Szilvia
Tóth Edit
Jagodics Balázs
Szabó Éva
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2022
Sorozat:MAGYAR PEDAGÓGIA 122 No. 1
Tárgyszavak:
doi:10.17670/MPed.2022.1.3

mtmt:33684945
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28218
LEADER 02454nab a2200289 i 4500
001 publ28218
005 20230910151728.0
008 230910s2022 hu o 0|| Magyar d
022 |a 0025-0260 
024 7 |a 10.17670/MPed.2022.1.3  |2 doi 
024 7 |a 33684945  |2 mtmt 
040 |a SZTE Publicatio Repozitórium  |b hun 
041 |a Magyar 
100 1 |a Kasik László 
245 1 3 |a Az iskolai kudarcok tényezői – egy lehetséges preventív modell keretei  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kasik László 
260 |c 2022 
300 |a 3-19 
490 0 |a MAGYAR PEDAGÓGIA  |v 122 No. 1 
520 3 |a Az iskolai kudarcnak (school failure) igen sok értelmezése vált ismertté az elmúlt évtizedekben, melyek nemcsak bővítették e kudarcélmény okainak eredetileg szűk körét, hanem lehetővé tették személyes (kognitív és nem kognitív) és környezeti (családi és iskolai) dimenziók szerinti értelmezését, illetve ezen dimenziók egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatát is. A kutatások eredményei rámutattak arra, hogy egy igen komplex jelenségről van szó, melynek egyéni és rendszerszintű kezelése kizárólag e komplexitás figyelembevételével lehet hatékony és eredményes (pl. Berliner, 2009; Herbert, 1996; Keddie, 1973; Petridou & Karagiorgi, 2016;Paksi et al., 2020; Turkheimer et al., 2003).Az elméleti tanulmány célja bemutatni az iskolai kudarc főbb értelmezési kereteit, kiemel-ten azokat, amelyek a társas kontextusban jelentkező kognitív pszichológiai jellemzők mellett hangsúlyosabban foglalkoznak a nem kognitív jellemzőkkel, hiszen egyre több vizsgálati eredmény (pl. Heckman & Rubinstein, 2001; Ibabe, 2016; Paksi et al., 2020) hívja fel a figyelmet e jellemzők kudarcélményben és iskolai lemorzsolódásban (dropping out) játszott szerepére. A tanulmányban ismertetjük az ezen megközelítések mentén általunk kialakított kutatási modellt is, mely alapját képezi egy 2021–2025 között megvalósítandó négyéves longitudinális kutatásnak és fejlesztési munkának általános iskolai (7–14 éves) tanulók és pedagógusaik körében. 
650 4 |a Pszichológia 
650 4 |a Oktatástudomány 
700 0 1 |a Gál Zita  |e aut 
700 0 1 |a Jámbori Szilvia  |e aut 
700 0 1 |a Tóth Edit  |e aut 
700 0 1 |a Jagodics Balázs  |e aut 
700 0 1 |a Szabó Éva  |e aut 
856 4 0 |u http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28218/1/Kasik_MPed_20221.pdf  |z Dokumentum-elérés