<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim">
 <record>
  <leader>02063nab a2200241 i 4500</leader>
  <controlfield tag="001">publ28078</controlfield>
  <controlfield tag="005">20230821133844.0</controlfield>
  <controlfield tag="008">230821s2023    hu      o     0||   Magyar d</controlfield>
  <datafield tag="022" ind1=" " ind2=" ">
   <subfield code="a">0025-0244</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="024" ind1="7" ind2=" ">
   <subfield code="a">33767287</subfield>
   <subfield code="2">mtmt</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="040" ind1=" " ind2=" ">
   <subfield code="a">SZTE Publicatio Repozitórium</subfield>
   <subfield code="b">hun</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="041" ind1=" " ind2=" ">
   <subfield code="a">Magyar</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="100" ind1="1" ind2=" ">
   <subfield code="a">Sánta Fanni Viktória</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="245" ind1="1" ind2="2">
   <subfield code="a">A vesesejtes karcinómák patológiai jellemzői és genetikai háttere</subfield>
   <subfield code="h">[elektronikus dokumentum] /</subfield>
   <subfield code="c"> Sánta Fanni Viktória</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="260" ind1=" " ind2=" ">
   <subfield code="c">2023</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="300" ind1=" " ind2=" ">
   <subfield code="a">7-17</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="490" ind1="0" ind2=" ">
   <subfield code="a">MAGYAR ONKOLÓGIA</subfield>
   <subfield code="v">67 No. 1</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="520" ind1="3" ind2=" ">
   <subfield code="a">A vesesejtes karcinóma (RCC) a leggyakoribb rosszindulatú vesetumor, viszont ez nem önálló betegség, hanem több különböző daganattípus gyűjtőneve. A leggyakoribb és klinikailag a legfontosabb RCC-altípus a világossejtes karcinóma, amelyet optikailag üres citoplazmájú sejtek építenek fel, és a daganatra a VHL gén biallélikus vesztése jellemző, ami a pszeudohipoxiás állapothoz vezet, ezért fokozódik az angiogenezis és a sejtek proliferációja. Gyakori altípusok még a papilláris karcinóma és kromofób karcinóma. Előbbire a papilláris megjelenés és a cMET érintettsége, utóbbira az eozinofil tumorsejtek és számos kromoszóma elvesztése jellemző. A három altípus együtt a veserákok 90-95%- áért felelős. A fennmaradó esetekben ritka daganattípusok azonosíthatók, amelyek gyakran karakterisztikus immunhisztokémiai és genetikai eltérésekkel vagy sajátos klinikai megjelenéssel jellemezhetők. Az RCC altípusának pontos meghatározása egyelőre csak prognosztikai jelentőségű, és az egyes altípusokhoz speciális terápia még nem kapcsolódik. Viszont a jövőben megjelenhetnek szövettani típushoz társítható kezelések, ezért a napi leletezésnek az aktuális ajánlások szerint kell történnie.</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="650" ind1=" " ind2="4">
   <subfield code="a">Klinikai orvostan</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="700" ind1="0" ind2="1">
   <subfield code="a">Pósfai Boglárka</subfield>
   <subfield code="e">aut</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="700" ind1="0" ind2="1">
   <subfield code="a">Sejben Anita</subfield>
   <subfield code="e">aut</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="700" ind1="0" ind2="1">
   <subfield code="a">Kuthi Levente</subfield>
   <subfield code="e">aut</subfield>
  </datafield>
  <datafield tag="856" ind1="4" ind2="0">
   <subfield code="u">http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/28078/1/0007a.pdf</subfield>
   <subfield code="z">Dokumentum-elérés </subfield>
  </datafield>
 </record>
</collection>
