A metaforák jelentésváltozásának szerepe a terápiás történetmondásban relevanciaelméleti perspektívából

Az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája a metafora, melynek interpretálása során több kognitív funkció együttes működésére van szükség. A terápiás történetek feldolgozása során olyan kontextuális információk befolyásolhatják az adott nyelvi elemek jelentésének alakulását, melyek egy többelemű m...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Ivaskó Lívia
Papp Melinda
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: ELTE Eötvös József Kiadó Budapest 2020
Sorozat:Nyelvtan, diskurzus, megismerés
Tárgyszavak:
mtmt:31655772
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/26269
LEADER 02909naa a2200229 i 4500
001 publ26269
005 20230123082324.0
008 230123s2020 hu o 0|| Magyar d
020 |a 9789634892311 
024 7 |a 31655772  |2 mtmt 
040 |a SZTE Publicatio Repozitórium  |b hun 
041 |a Magyar 
100 1 |a Ivaskó Lívia 
245 1 2 |a A metaforák jelentésváltozásának szerepe a terápiás történetmondásban relevanciaelméleti perspektívából  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Ivaskó Lívia 
260 |a ELTE Eötvös József Kiadó  |b Budapest  |c 2020 
300 |a 21 
300 |a 289-309 
490 0 |a Nyelvtan, diskurzus, megismerés 
520 3 |a Az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája a metafora, melynek interpretálása során több kognitív funkció együttes működésére van szükség. A terápiás történetek feldolgozása során olyan kontextuális információk befolyásolhatják az adott nyelvi elemek jelentésének alakulását, melyek egy többelemű modellben írhatóak le attól függően, hogy a szituációban mire irányulnak, ha irányulnak, a résztvevők szándékai és/vagy befogadói attitűdjei. Az írás célja a metaforák szerepének dinamikus értelmezése a Metamorphoses Meseterápiás Módszer (Boldizsár 2010) alkalmazása során. A metaforikus tartalmak interpretációját a terápiás eljárásban a relevanciaelmélet metafora-felfogásából (Sperber–Wilson 1995; Wilson 2011a; b) kiindulva, azt továbbgondolva ismertetjük. Jelen írás kereti között nem célunk állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik kognitív szemléletű értelmezési keret mitől lehet alkalmas a metaforikus kifejezések leírására és miért. Most elsősorban arra törekszünk, hogy arra mutassunk egy lehetséges megoldást, hogy a terápiás történetmondás adta helyzetek miként értelmezhetőek a relevanciaelméleti metafora-felfogás figyelembe vételével. A metafora-feldolgozás több viszonyban jelenik az adott szituációban: így a) a terapeuta és a kliens közti kommunikációban, b) a kliens és a választott történet közti kapcsolatban, valamint c) a kliens saját interpretációi közti lehetőségekben, (a terápiás alkalmazás miatt bekövetkező) változásokban, illetőleg d) csoportterápiás esetekben a csoporttagok közti relációban is értelmeződhet. Ebben a felfogásban szeretnénk röviden megmutatni, hogy a terápiás célú történetmondásban megjelenő nyelvi jelek jelentésének dinamikus változásait milyen tényezők befolyásolhatják egy adott történet és a befogadói attitűd által meghatározott kontextuson belül. Jelen írásunk egy korábban (Papp 2018; Ivaskó–Papp 2019) megjelentetett elképzelés továbbgondolása. 
650 4 |a Nyelvek és irodalom 
700 0 1 |a Papp Melinda  |e aut 
856 4 0 |u http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/26269/7/31655772.pdf  |z Dokumentum-elérés