Az elhízás és a cukorbetegség légzőrendszeri következményei [Respiratory consequences of obesity and diabetes]

Összefoglaló. Bevezetés: A cukorbetegségben nő a simaizmok tónusa, és megváltozik az elasztin és a kollagén szerkezete. Mivel a tüdőszövetben ezek a strukturális elemek meghatározóak, a cukorbetegség várhatóan módosítja a légutak és a tüdőszövet mechanikai és funkcionális viselkedését. Célkitűzés: V...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Kovács Barbara Nóra
Südy Roberta
Peták Ferenc
Balogh Ádám László
Fodor Gergely
Tolnai József
Korsós Anita
Schranc Álmos István
Lengyel Csaba Attila
Babik Barna
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2022
Sorozat:ORVOSI HETILAP 163 No. 2
Tárgyszavak:
doi:10.1556/650.2022.32335

mtmt:32596189
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/23277
LEADER 05113nab a2200325 i 4500
001 publ23277
005 20240210143810.0
008 220125s2022 hu o 000 hun d
022 |a 0030-6002 
024 7 |a 10.1556/650.2022.32335  |2 doi 
024 7 |a 32596189  |2 mtmt 
040 |a SZTE Publicatio Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Kovács Barbara Nóra 
245 1 3 |a Az elhízás és a cukorbetegség légzőrendszeri következményei [Respiratory consequences of obesity and diabetes]  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kovács Barbara Nóra 
260 |c 2022 
300 |a 63-73 
490 0 |a ORVOSI HETILAP  |v 163 No. 2 
520 3 |a Összefoglaló. Bevezetés: A cukorbetegségben nő a simaizmok tónusa, és megváltozik az elasztin és a kollagén szerkezete. Mivel a tüdőszövetben ezek a strukturális elemek meghatározóak, a cukorbetegség várhatóan módosítja a légutak és a tüdőszövet mechanikai és funkcionális viselkedését. Célkitűzés: Vizsgálatunk során diabetesben szenvedő, elhízott és nem elhízott betegeink körében tanulmányoztuk a légzésmechanikai elváltozásokat és a gázcserefunkciót. Módszer: Elektív szívsebészeti beavatkozásra kerülő, normál testalkatú betegeket diabetesben nem szenvedő (n = 80), illetve cukorbeteg (n = 35) csoportokra osztottuk. További két betegcsoportba elhízott és nem cukorbeteg (n = 47), valamint elhízott és diabetesben szenvedő (n = 33) betegek kerültek. A légzőrendszer mechanikai tulajdonságait kényszerített oszcillációs technikával határoztuk meg, mellyel a légúti ellenállás (Raw), valamint a szöveti csillapítás (G) és rugalmasság (H) tényezői jellemezhetők. Volumetriás kapnográfia segítségével a kapnogram 3. fázisának meredekségét és a légzési térfogat különböző ventilációs/perfúziós illeszkedési zavaraiból adódó holttérfrakciókat határoztuk meg. Az intrapulmonalis shuntfrakciót és az oxigenizációs indexet (PaO2/FiO2) artériás és centrális vénás vérgázmintákból határoztuk meg. Eredmények: A megfelelő kontrollcsoportokhoz hasonlítva a cukorbetegség önmagában is növelte az Raw (7,4 ± 5 vs. 3,0 ± 1,7 H2Ocm.s/l), a G (11,3 ± 4,9 vs. 6,2 ± 2,4 H2Ocm/l) és a H (32,3 ± 12,0 vs. 25,1± 6,9 H2Ocm/l) értékét (p<0,001 mindegyik betegcsoportnál), de ez nem járt együtt a gázcserefunckció romlásával. Hasonló patológiás elváltozásokat észleltünk elhízás során a légzésmechanikában és az alveolaris heterogenitásban, amelyek azonban a gázcsere hatékonyságát is rontották. Következtetés: Cukorbetegségben a légzésmechanika romlását a fokozott hypoxiás pulmonalis vasoconstrictio ellensúlyozni képes, ezzel kivédve az intrapulmonalis shunt növekedését és az oxigenizációs képesség romlását. Orv Hetil. 2022; 163(2): 63-73.While sustained hyperglicemia affects the smooth muscle tone and the elastin-collagen network, the effect of diabetes mellitus on the function and structure of the airways and the lung parenchyma has not been characterized, and the confounding influence of obesity has not been elucidated.To reveal the separate and additive roles of diabetes mellitus and obesity on the respiratory function.Non-obese mechanically ventilated patients were categorized as control non-diabetic (n = 80) and diabetic (n = 35) groups. Obese patients with (n = 33) or without (n = 47) associated diabetes were also enrolled. Forced oscillation technique was applied to measure airway resistance (Raw), tissue damping (G), and tissue elastance (H). Capnography was utilized to determine phase 3 slopes and ventilation dead space parameters. Arterial and central venous blood samples were analyzed to assess intrapulmonary shunt fraction (Qs/Qt) and the lung oxygenation index (PaO2/FiO2).Diabetes without obesity increased the Raw (7.4 ± 5 cmH2O.s/l vs. 3.0 ± 1.7 cmH2O.s/l), G (11.3 ± 4.9 cmH2O/l vs. 6.2 ± 2.4 cmH2O/l), and H (32.3 ± 12.0 cmH2O/l vs. 25.1 ± 6.9 cmH2O/l, (p<0.001 for all), compared with the corresponding control groups. Capnographic phase 3 slope was increased in diabetes without significant changes in PaO2/FiO2 or Qs/Qt. While similar detrimental changes in respiratory mechanics and alveolar heterogeneity were observed in obese patients without diabetes, these alterations also compromised gas exchange.The intrinsic mechanical abnormalities in the airways and lung tissue induced by diabetes are counterbalanced by hypoxic pulmonary vasoconstriction, thereby maintaining intrapulmonary shunt fraction and oxygenation ability of the lungs. Orv Hetil. 2022; 163(2): 63-73. 
650 4 |a Klinikai orvostan 
700 0 1 |a Südy Roberta  |e aut 
700 0 1 |a Peták Ferenc  |e aut 
700 0 1 |a Balogh Ádám László  |e aut 
700 0 1 |a Fodor Gergely  |e aut 
700 0 1 |a Tolnai József  |e aut 
700 0 1 |a Korsós Anita  |e aut 
700 0 1 |a Schranc Álmos István  |e aut 
700 0 1 |a Lengyel Csaba Attila  |e aut 
700 0 1 |a Babik Barna  |e aut 
856 4 0 |u http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/23277/1/KovacsBOrvosiHetilap2022.pdf  |z Dokumentum-elérés