A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – helyzetkép és alapvető dilemmák
A makrogazdasági kérdésekkel kiváló tanulmányok sora foglalkozik, míg a magyar gazdasági növekedés térbeli elemzése háttérbe szorult. A téma fontosságát indokolja, hogy a volt szocialista EU-tagállamok között Magyarország gazdasága növekedett a leglassabban 2004 és 2016 között. Tanulmányunkban áttek...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2018
|
Sorozat: | KÖZGAZDASÁGI SZEMLE
65 No. 5 |
doi: | 10.18414/KSZ .2018.5.499 |
mtmt: | 3367002 |
Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15110 |
Tartalmi kivonat: | A makrogazdasági kérdésekkel kiváló tanulmányok sora foglalkozik, míg a magyar gazdasági növekedés térbeli elemzése háttérbe szorult. A téma fontosságát indokolja, hogy a volt szocialista EU-tagállamok között Magyarország gazdasága növekedett a leglassabban 2004 és 2016 között. Tanulmányunkban áttekintjük, hogy a növekedéshez melyik megye, megyecsoport milyen mértékben járult hozzá 2000-től/2004-től 2016-ig. Egyik alapvető megfigyelésünk, hogy amíg 2007-ig a növekedést elsősorban Budapest és vonzáskörzete generálta, addig a főváros 2010-től már egyértelműen visszafogta növekedési ütemét, egyre inkább lemaradva több volt szocialista EU-tagállam fővárosától. Az adatokból egy térbeli paradoxon rajzolódik ki: annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés alapvető tényezői – például a képzett munkaerő, a K F – a főváros térségében koncentrálódnak, itt szinte stagnál a növekedés, és csökken a munkatermelékenység. Az a négy-öt megye élénkíti a gazdaságot, amelyben külföldi érdekeltségű feldolgozóipar működik, míg a többi megye – azok is, ahol egyetemi központok vannak – a jelentős EU-források ellenére csak mérsékelten járul hozzá a kibocsátás fokozásához. Ha a gazdaságpolitika nem veszi figyelembe a gazdaság térbeli működésének sajátosságait és az ezekhez kapcsolódó régióspecifikus szakpolitikai intézkedések szükségességét, akkor az ország gazdasági növekedése a lehetőségekhez képest továbbra is visszafogott és sérülékeny marad. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O18, O40, R11. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 499-524 |
ISSN: | 0023-4346 |