Dosztojevszkij íráspoétikájához A Megalázottak és megszomorítottak /
A Megalázottak és megszomorítottak című Dosztojevszkij-regényt ma az író kevésbé népszerű művei között szokás számontartani; mintegy a dokumentarista kéziratra épülő-, illetve a sok tekintetben ars poetikus elbeszélés kiforratlan, átmeneti képződményeként. A szakirodalom számára azonban ezzel együtt...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 4 |
| Kulcsszavak: | Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, Német irodalom története - 18-19. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2021.04.74 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/58083 |
| LEADER | 02631nab a2200253 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | misc58083 | ||
| 005 | 20210609152123.0 | ||
| 008 | 210609s2021 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 1215-5233 | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/ISKKULT.2021.04.74 |2 doi | |
| 040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Lovizer Lilla | |
| 245 | 1 | 0 | |a Dosztojevszkij íráspoétikájához |h [elektronikus dokumentum] : |b A Megalázottak és megszomorítottak / |c Lovizer Lilla |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |b Szeged |c 2021 | ||
| 300 | |a 74-89 | ||
| 490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 31 No. 4 | |
| 520 | 3 | |a A Megalázottak és megszomorítottak című Dosztojevszkij-regényt ma az író kevésbé népszerű művei között szokás számontartani; mintegy a dokumentarista kéziratra épülő-, illetve a sok tekintetben ars poetikus elbeszélés kiforratlan, átmeneti képződményeként. A szakirodalom számára azonban ezzel együtt is az életmű olyan egyedülálló darabja, mely a hatvanas évek elejére beálló alkotói szemléletváltást a maga egészében jeleníti meg. Ebben a művében Dosztojevszkij nyíltan szembefordul saját negyvenes évekbeli, romantikus múltjával, s kíméletlen karikatúrát fest a „schillerista idealizmus” különféle megnyilvánulási formáiról. Épp emiatt fontos azonban látni azt is, hogy ebben az eljárásban – a regény közismerten összetett irodalmi kódoltsága mellett – legnagyobb segítségére még mindig ugyanaz az E. T. A. Hoffmann szolgál, akit Dosztojevszkij kamaszkora óta szakadatlanul csodált, s akinek legjellemzőbb szövegalkotó technikái eleve is a korai német romantika esztétikai- filozófiai nézeteihez való szkeptikus-ironikus viszonyt tükrözték. Jelen tanulmány kifejezetten a hozzá fűződő intertextuális jelentésképződést vizsgálja, arra a kérdésre keresve választ, hogy miként generálják a különféle Hoffmann-szövegek a regényi szüzsét; mennyiben élnek tovább és/vagy hogyan íródnak át (destruálódnak) Dosztojevszkij művében a tőle származó romantikus minták. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 650 | 4 | |a Általános irodalomtudományok | |
| 695 | |a Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, Német irodalom története - 18-19. sz. | ||
| 710 | |a Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021) | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/58083/1/iskolakultura_2021_004_074-089.pdf |z Dokumentum-elérés |