A Vasárnapi Kör Dosztojevszkij képe

Mannheim Károly Lélek és kultúra című tanulmányában – amely a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájában a bemutatkozó előadás írott változata -, szellemi generációjukra (tulajdonképpen a Vasárnapi Körre) tett hatások egyik legfontosabbikának Dosztojevszkij eszmeiségét mondja: „világnézetben és léletérz...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Földes Györgyi
Testületi szerző: Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021)
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2021
Sorozat:Iskolakultúra 31 No. 4
Kulcsszavak:Orosz irodalom története, Regényesztétika, Fedor Mihajlovič Dostoevskij
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2021.04.28

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/58078
LEADER 02852nab a2200253 i 4500
001 misc58078
005 20210609144730.0
008 210609s2021 hu o 0|| hun d
022 |a 1215-5233 
024 7 |a 10.14232/ISKKULT.2021.04.28  |2 doi 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Földes Györgyi 
245 1 2 |a A Vasárnapi Kör Dosztojevszkij képe  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Földes Györgyi 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar  |b Szeged  |c 2021 
300 |a 28-38 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 31 No. 4 
520 3 |a Mannheim Károly Lélek és kultúra című tanulmányában – amely a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájában a bemutatkozó előadás írott változata -, szellemi generációjukra (tulajdonképpen a Vasárnapi Körre) tett hatások egyik legfontosabbikának Dosztojevszkij eszmeiségét mondja: „világnézetben és léletérzésben Dostojewski, etikai meggyőződéseinkben Kierkegaard, filozófiai álláspontunkban a német Logos, a magyar Szellem, Lask, Zalai azok, akiknek útját folytatni akarjuk” –  esztétikai  szempontból pedig  Paul Ernst, Riegl, Cézanne munkásságát, illetve az új francia líra, különösen a Nouvelle Revue Française, Bartók és Ady művészi eredményeit jelöli meg folytatandó mintaként.   Dosztojevszkij munkássága tehát fontos inspiráció volt szinte minden vasárnapos számára, bár nem is feltétlenül esztétikai élményként hatott rájuk, hanem megalapozta ideológiai személetüket, életérzést hozott számukra.  Tanulmányomban erről lesz szó, nem feltétlenül a teljességre törekedve, hanem megpróbálva az 1910-1920-as években maradni (még ha húszas években klasszikus értelemben már nem is létezett a Vasárnapi Kör, tagjai még sokáig sokan összejártak), illetve két „főszereplőt”, Lesznai Annát és Lukács Györgyöt kiválasztva a magam számára, továbbá az ő vonatkozó szövegeiket is főleg irodalmi nézőpontból vizsgálni. Ugyanakkor azzal is érdemes számot vetnünk, hogy ezen írásaik jórészt vázlatos, jegyzetszerű szövegek (Lesznainál napló formában), nem kidolgozottak, inkább rövidebb eszmefuttatások. (Lesznai szövege dokumentumértékű is abból a szempontból, hogy gyakran a vasárnaposok beszélgetéseit vetette papírra, s azokat gondolta tovább.) 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Nyelvek és irodalom 
650 4 |a Filozófia, etika és vallástudományok 
695 |a Orosz irodalom története, Regényesztétika, Fedor Mihajlovič Dostoevskij 
710 |a Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021) 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/58078/1/iskolakultura_2021_004_028-038.pdf  |z Dokumentum-elérés