Tények és tévhitek a hátrányos helyzetről egy új kutatás tükrében
Feltáró jellegű kutatásunkat Hajdú-Bihar megye 11 hátrányos helyzetű településén/térségében végeztük olyan állami fenntartású általános iskolákban, ahol magas (12-80%) a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Vizsgáltuk a tanulók közérzetét és motivációját, ezek kapcsolatát egymással és a szocioökonómia...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2019
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
29 No. 8 |
| Kulcsszavak: | Pedagógia |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2019.8.68 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46553 |
| LEADER | 03026nab a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | misc46553 | ||
| 005 | 20191125112739.0 | ||
| 008 | 191125s2019 hu o 0|| zxx d | ||
| 022 | |a 1215-5233 | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/ISKKULT.2019.8.68 |2 doi | |
| 040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Buda Mariann | |
| 245 | 1 | 0 | |a Tények és tévhitek a hátrányos helyzetről egy új kutatás tükrében |h [elektronikus dokumentum] / |c Buda Mariann |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |b Szeged |c 2019 | ||
| 300 | |a 68-93 | ||
| 490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 29 No. 8 | |
| 520 | 3 | |a Feltáró jellegű kutatásunkat Hajdú-Bihar megye 11 hátrányos helyzetű településén/térségében végeztük olyan állami fenntartású általános iskolákban, ahol magas (12-80%) a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Vizsgáltuk a tanulók közérzetét és motivációját, ezek kapcsolatát egymással és a szocioökonómiai háttérrel az egyének és az iskolák szintjén. A közérzetet a hangulat, a stressz skáláival, valamint az iskolához való érzelmi viszonyulás, a tanulással és a közösséggel szembeni attitűdökkel határoztuk meg. A motivációt 9 dimenzió által kirajzolt mintázatok alapján vizsgáltuk. Jelen munkánkban 771 tanuló online válaszait értékeltük ki. Eredmények. A HBSC 2014 adataihoz képest a megkérdezett diákok kevésbé szeretik az iskolájukat, jobban nyomasztják őket az iskolai feladatok, és kevésbé érzik a tanárok odafordulását; viszont sokkal kedvezőbben élik meg osztályuk közösségét. Klíma: A felső tagozatosok közül az ötödikesek és a jobb tanulók élik meg pozitívabban az iskolai klímát. A Tanulási klíma és az Iskolához való érzelmi viszonyulás korrelációja viszonylag magas (r=0,426, p<0,001). Motiváció: A lányok és a jobb tanulók kevésbé versengőek és inkább szociálisan motiváltak. A szociális háttér alig differenciálja a motivációs profilt. A közérzet változói alapján klaszteranalízissel nyert három csoport – Iskolabarátok, Rosszul alkalmazkodók, Túlélők – motivációs mintázatában markáns különbségek mutatkoznak. Adataink megerősítik, hogy a motiváció tekintetében meghatározóbbak az iskolához kapcsolható attitűdök, mint a szociális háttér. Az iskolák szociális összetételének hatása: Az általunk vizsgált változók az iskolák szintjén nem mutattak szabályszerűséget a hátrányos helyzetű tanulók arányának függvényében. Fontos eredménynek tekintjük, hogy az iskolák rendkívül változatosak a tanulóik iskolához/tanuláshoz való viszonyuk, alapattitűdjük tekintetében; a hátrányos helyzetű tanulók aránya e tekintetben nem döntő faktor. | |
| 695 | |a Pedagógia | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Pásku Judit |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Polonyi Tünde |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Abari Kálmán |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/46553/1/iskolakultura_2019_08_068-093.pdf |z Dokumentum-elérés |