Középiskolások és egyetemisták szociálisprobléma-megoldásának nem szerinti különbségei

A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek és különbségeinek vizsgálata volt 9–10. évfolyamos középiskolások és 1–2. éves egyetemisták körében. E különbségek mellett elemeztük az életkori sajátosságokat és azok változásait is. A problémamegoldás...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Kasik László
Gál Zita
Jámbori Szilvia
Fejes József Balázs
Nagy Krisztina
Szabó Hangya Lilla
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2019
Sorozat:Iskolakultúra 29 No. 6
Kulcsszavak:Longitudinális kutatás, Problémamegoldás, Szocializáció
doi:10.14232/ISKKULT.2019.6.49

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/46517
LEADER 02455nab a2200265 i 4500
001 misc46517
005 20191126090757.0
008 191126s2019 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
024 7 |a 10.14232/ISKKULT.2019.6.49  |2 doi 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Kasik László 
245 1 0 |a Középiskolások és egyetemisták szociálisprobléma-megoldásának nem szerinti különbségei  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kasik László 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar  |b Szeged  |c 2019 
300 |a 49-61 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 29 No. 6 
520 3 |a A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek és különbségeinek vizsgálata volt 9–10. évfolyamos középiskolások és 1–2. éves egyetemisták körében. E különbségek mellett elemeztük az életkori sajátosságokat és azok változásait is. A problémamegoldás jellemzőinek mérésére az SPSI–R-t (Social Problem-Solving Inventory–Revised, D’Zurilla et al., 2004; Kasik et al., 2010) és a NEGORI-t (Negatív problémaorientáció, Kasik et al., 2018) alkalmaztuk. Mindkét mérőeszköz – akárcsak a korábbi elemzések során – e kutatásban is jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett. A szociálisprobléma-megoldás életkori változása jól tükrözi a korábbi hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatait. A diákok körében nőtt a negatív viszonyulás és az elkerülés, míg az egyetemistáknál nincs jelentős változás. A negatív orientáció részletesebb (NEGORI-val történő) elemzése alátámasztotta az SPSI–R által mutatott változásokat a középiskolások esetében, ám az egyetemistáknál nem. A lányok és a fiúk között több területen van eltérés, mint a férfi és a női hallgatók között, utóbbiaknál az eltérések kevésbé stabilak. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a feltételezett környezeti hatástól függő változásról pontosabb képet tudjunk alkotni. 
695 |a Longitudinális kutatás, Problémamegoldás, Szocializáció 
700 0 1 |a Gál Zita  |e aut 
700 0 1 |a Jámbori Szilvia  |e aut 
700 0 1 |a Fejes József Balázs  |e aut 
700 0 1 |a Nagy Krisztina  |e aut 
700 0 2 |a Szabó Hangya Lilla  |e aut 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/46517/1/iskolakultura_2019_06_049-061.pdf  |z Dokumentum-elérés