Cigány gyerekek és a tanítóképzés
A tanulmány a cigány gyerekek kompetenciáinak fejlesztésére felkészítő tanítóképzés törekvéseivel foglalkozik. Vázolja a roma gyerekek iskoláztatásának hazai problématörténetét; történeti esettanulmányként mutatja be az ELTE TÓK egyik korai projektjét; beszámol egy friss (2018), a témakörben végzett...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2018
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
28 No. 12 |
| Kulcsszavak: | Tanítóképzés, Oktatás - cigányoké - Magyarország |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2018.12.95 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46445 |
| LEADER | 03060nab a2200217 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | misc46445 | ||
| 005 | 20191122094138.0 | ||
| 008 | 191122s2018 hu o 0|| zxx d | ||
| 022 | |a 1215-5233 | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/ISKKULT.2018.12.95 |2 doi | |
| 040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Kereszty Zsuzsa | |
| 245 | 1 | 0 | |a Cigány gyerekek és a tanítóképzés |h [elektronikus dokumentum] / |c Kereszty Zsuzsa |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |b Szeged |c 2018 | ||
| 300 | |a 95-114 | ||
| 490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 28 No. 12 | |
| 520 | 3 | |a A tanulmány a cigány gyerekek kompetenciáinak fejlesztésére felkészítő tanítóképzés törekvéseivel foglalkozik. Vázolja a roma gyerekek iskoláztatásának hazai problématörténetét; történeti esettanulmányként mutatja be az ELTE TÓK egyik korai projektjét; beszámol egy friss (2018), a témakörben végzett tájékozódó vizsgálat intézményi szintű tapasztalatairól; majd javaslatokat fogalmaz meg, miként lenne célszerű a szakmai nyilvánosság figyelmét az alap- és továbbképzés kritikus pontjaira irányítani a deszegregáció és az integráció érdekében. A problématörténet utal a kilencvenes évek iskolai szegregációval foglalkozó kutatásainak eredményeire, ezeknek a pedagógusképzésre tett hatására. Majd elemzi a bolognai folyamat képzési struktúrát átalakító szerepét, amellyel együtt járt a képzési tartalmak, követelmények újragondolása is: az új tantervek közvetve-közvetlenül reflektáltak a cigány gyerekek fejlődésének szakszerű támogatására is. A következő évtizedben a központi és helyi tantervi változások ezeket a tartalmakat nem érintették. Ezt a szemléletet készítette elő az ELTE TÓK 2000 és 2004 között megvalósult projektje, amely átfogta az óvó- és tanítóképzés teljes vertikumát, megjelent valamennyi tantárgyának programjában, különös súllyal a gyakorlati képzésben. (A gyakorlati képzés olyan óvodákban/iskolákban folyt, amelyekben a cigány gyerekek aránya legalább 50% volt, s az egyéni és csoportos gyermekmegfigyelésen kívül résztvevő megfigyelést, cigány családokkal való találkozást is jelentett.) A Tanító- és Óvóképzés Országos Programfejlesztő Bizottsága 2018-ban tájékozódott arról, hogy a szakterület a probléma súlyához mérten elegendő figyelmet fordít-e a cigány gyerekek korai fejlesztésére, iskoláztatására. Akar-e, tud-e e tekintetben kompetensebb tanítókat képezni a kezdőszakasz számára? Azokban az intézményekben, amelyek egyáltalán adtak információt munkájukról, él a szándék hallgatóik minél teljesebb felkészítésére, de ebben számtalan társadalmi és iskolai rendszerszintű folyamat gátolja őket. | |
| 695 | |a Tanítóképzés, Oktatás - cigányoké - Magyarország | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Hunyady Györgyné |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/46445/1/iskolakultura_2018_012_095-114.pdf |z Dokumentum-elérés |