Gyermekfilozófia – mi végre?

Matthew Lipman, a gyermekfilozófia alapítójának, napjainkra már klasszikussá váló gondolkodójának 2010. december 26-i elhunyta után Douglas Martin ír nekrológot a New York Times-ban. Ez a szomorú tény újfent ráirányítja a szakmai figyelmet a gyermekfilozófia mibenlétének és állapotának kérdéseire. N...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Karikó Sándor
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2013
Sorozat:Iskolakultúra 23 No. 5-6
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/41948
LEADER 02197nab a2200181 i 4500
001 misc41948
005 20191106140514.0
008 180706s2013 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Karikó Sándor 
245 1 0 |a Gyermekfilozófia – mi végre?  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Karikó Sándor 
260 |c 2013 
300 |a 65-75 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 23 No. 5-6 
520 3 |a Matthew Lipman, a gyermekfilozófia alapítójának, napjainkra már klasszikussá váló gondolkodójának 2010. december 26-i elhunyta után Douglas Martin ír nekrológot a New York Times-ban. Ez a szomorú tény újfent ráirányítja a szakmai figyelmet a gyermekfilozófia mibenlétének és állapotának kérdéseire. Nem sokkal később a talán legrangosabb nemzetközi neveléstudományi folyóirat, a Journal of Philosophy of Education (2011. május) különszámot szentel – Lipman halála apropójából – a gyermekfilozófia mai-holnapi problémáinak vizsgálatára. Paul Standish főszerkesztő a szám Bevezetőjében kiemeli, hogy Lipman „úgy vélte, […] ha a kritikus gondolkodás képességét nem alapozzák meg gyermekkorban, akkor valószínűtlen, hogy kivirágozzon az a későbbiekben. Ezért támadt az az ötlete, hogy tanítsanak filozófiát a gyermekeknek, és [ma már – K. S.] több mint 4000 amerikai iskolában, több mint 60 külföldi országban terjedt el, az anyagot pedig 40 nyelvre lefordították.” (Standish, 2011, 1. o.)2 A nemzetközi tanulmánygyűjteményt tartalmazó különszám (amelynek szerkesztését két különböző ország egyetemének kutatója végzi) célja annak a kérdésnek a megfontolása, hogy tudniillik „mi az ésszerű és elérhető [hasznosítható – K. S.] a gyermekfilozófiában” (Standish, 2011, 2. o.). Már első áttekintésében is gondolatébresztőnek tarthatjuk a különszámot, és joggal feltételezhetjük, hogy a válogatás „új szintre emeli ezt a tudományt [’scholarship’]” (Standish, 2011, 2. o.). 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/41948/1/EPA00011_iskolakultura_2013_5-6_065-075.pdf  |z Dokumentum-elérés