Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében

Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében

A nyugati típusú kultúrákra jellemző halálkép változása nyomon követhető. A gyökeres változás a szakirodalom szerint a 20. században történt, mikor számos ok miatt a halál az élet értelmetlen és végleges befejezésének szinonimájává vált. A haldokló ellátása, gondozása a családról az egészségügyi ell...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Slemmer Józsefné
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2014
Sorozat:Iskolakultúra 24 No. 6
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/41859
LEADER 01590nab a2200181 i 4500
001 misc41859
005 20191106140508.0
008 180706s2014 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Slemmer Józsefné 
245 1 3 |a Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Slemmer Józsefné 
260 |c 2014 
300 |a 67-98 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 24 No. 6 
520 3 |a A nyugati típusú kultúrákra jellemző halálkép változása nyomon követhető. A gyökeres változás a szakirodalom szerint a 20. században történt, mikor számos ok miatt a halál az élet értelmetlen és végleges befejezésének szinonimájává vált. A haldokló ellátása, gondozása a családról az egészségügyi ellátórendszerre tevődött át. A személyes tapasztalat hiánya elsősorban a társas támogatás rendszerét veszélyezteti. Mivel a mai „elöregedő” társadalomban alapvető fontosságú, hogy a szociális kapcsolatok, a család támogató szerepe működőképes legyen, figyelmünket elsősorban a felnövekvő, fiatal korosztály felé kell fordítanunk (Zana, Szabó és Hegedűs, 2008). Napjainkban a fiatalok ugyanis nem találkoznak a halállal, nem beszélnek róla a családban, keveset foglalkoznak vele a mindennapi életük során. Mindez a halál tabu jellegét erősíti, ami, úgy gondolom, szorongáskeltő faktor számukra. 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/41859/1/EPA00011_iskolakultura_2014_06_067-098.pdf  |z Dokumentum-elérés  

Hasonló tételek