Milyen magasak és milyen nehezek vagyunk? van-e a kapcsolat az emberek magassága és testtömege között? /

Napjainkban a természettudományos nevelés számos problémával küzd. Például nem megfelelő az iskolában tanult/tanított természettudományos tudás alkalmazása a mindennapok során felmerülő problémák megoldásában. Folyamatosan csökken a tanulók természettudományok iránti motivációja, a természettudomány...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Radnóti Katalin
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2015
Sorozat:Iskolakultúra 25 No. 10
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/41759
LEADER 02226nab a2200181 i 4500
001 misc41759
005 20191106140442.0
008 180706s2015 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Radnóti Katalin 
245 1 0 |a Milyen magasak és milyen nehezek vagyunk?   |h [elektronikus dokumentum] :  |b van-e a kapcsolat az emberek magassága és testtömege között? /  |c  Radnóti Katalin 
260 |c 2015 
300 |a 110-126 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 25 No. 10 
520 3 |a Napjainkban a természettudományos nevelés számos problémával küzd. Például nem megfelelő az iskolában tanult/tanított természettudományos tudás alkalmazása a mindennapok során felmerülő problémák megoldásában. Folyamatosan csökken a tanulók természettudományok iránti motivációja, a természettudományos tantárgyak népszerűsége, ami már komoly gazdasági tényezőként is jelentkezik. Több országban elterjedt gyakorlat az Inquiry Based Learning (IBL) koncepciója, amelynek lényege, hogy a kutatás képezi a természettudományos nevelés alapját, ami biztosítja, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatát. Ezt a megközelítést szeretnénk hazánkban is elterjeszteni. A módszer fő jellegzetessége, hogy a diákok végezzenek kutatással kapcsolatos, illetve kutatás jellegű tevékenységeket a természettudományok tanulása során (Nagyné, 2010). Erre azért van szükség, mert napjaink embere sokféle kutatási eredményről értesül a közmédiából. Ezek egy része tényleges, valódi kutatásnak tekinthető, de nagy részük sajnos az áltudományos kategóriába sorolható. A természettudományos tanóráknak tehát fontos képességfejlesztési feladata, hogy a diákok képesek legyenek a ténylegesen tudományosnak tekinthető híradások elkülönítésére az áltudományos közlésektől. A tényleges kutatási tevékenység manuális elvégzését azonban nem könnyű megszervezni. Jelen írásban erre mutatunk példát, melyet tényleges iskolai környezetben kipróbáltunk. 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/41759/1/EPA00011_iskolakultura_2015_10_13.pdf  |z Dokumentum-elérés