Imitáció és önazonosság Móricz Zsigmond Rokonok című művében

Móricz Zsigmond 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye a gazdasági világválság utáni panamák világába kalauzolja el az olvasót. A Rokonok által felkínált értelmezési lehetőségek közül elsőként a társadalmi regény felőli olvasat tűnik a legkézenfekvőbbnek, a dzsentri-témát köz...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Érfalvy Livia
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2016
Sorozat:Iskolakultúra 26 No. 4
mtmt:http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2016/04/04.pdf
Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/41610
LEADER 01542nab a2200193 i 4500
001 misc41610
005 20191106140432.0
008 180706s2016 hu o 0|| zxx d
022 |a 1215-5233 
024 7 |a http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2016/04/04.pdf  |2 doi 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Érfalvy Livia 
245 1 0 |a Imitáció és önazonosság Móricz Zsigmond Rokonok című művében  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Érfalvy Livia 
260 |c 2016 
300 |a 47-54 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 26 No. 4 
520 3 |a Móricz Zsigmond 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye a gazdasági világválság utáni panamák világába kalauzolja el az olvasót. A Rokonok által felkínált értelmezési lehetőségek közül elsőként a társadalmi regény felőli olvasat tűnik a legkézenfekvőbbnek, a dzsentri-témát középpontba állító szöveg ugyanis korhű pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról.2 A könyv népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy a regényvilágban feltárt kórképet – a hatalom hálójába és a korrupciók világába került kisember vergődését – ma is pontosnak érezhetjük. Kopjáss István felemelkedésének és bukásának története a karrierregény műfaji hagyományát is felidézi, hiszen a politikai és társadalmi elitbe történő beilleszkedése meghatározó eleme a cselekménynek. 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/41610/1/04.pdf  |z Dokumentum-elérés