Possibilities for reducing procedural embolisation in the endovascular treatment of cervical carotid artery stenosis
Procedurális embolizáció csökkentésének lehetőségei a cervicalis artéria Carotis szűkületeinek endovaszkuláris ellátásánál Bevezetés: Napjainkra a cervikális artéria carotis interna (ACI) szűkületeinek ellátásában a sebészi és endovaszkuláris technika hasonlóan alacsony /2-6%/ periprocedurális embo...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2016-12-21
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.2936 |
| mtmt: | 3266937 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/2936 |
| LEADER | 05543nta a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dokt2936 | ||
| 005 | 20200504081229.0 | ||
| 008 | 161219s2016 hu om 0|| eng d | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/phd.2936 |2 doi | |
| 024 | 7 | |a 3266937 |2 mtmt | |
| 040 | |a SZTE Doktori Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 100 | 1 | |a Szikra Péter | |
| 245 | 1 | 0 | |a Possibilities for reducing procedural embolisation in the endovascular treatment of cervical carotid artery stenosis |h [elektronikus dokumentum] / |c Szikra Péter |
| 246 | 1 | 0 | |a Procedurális embolizáció csökkentésének lehetőségei a cervicalis artéria Carotis szűkületeinek endovaszkuláris ellátásánál |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2016-12-21 | ||
| 502 | |a Disszertacio | ||
| 520 | 3 | |a Procedurális embolizáció csökkentésének lehetőségei a cervicalis artéria Carotis szűkületeinek endovaszkuláris ellátásánál Bevezetés: Napjainkra a cervikális artéria carotis interna (ACI) szűkületeinek ellátásában a sebészi és endovaszkuláris technika hasonlóan alacsony /2-6%/ periprocedurális embolizációs szövődményrátát mutat az új neurológiai tünetek ismeretében. A jelenleg rendelkezésre álló intervenciós eszközök és technikák lényegében az elmúlt tíz évben nem változtak és ez idő alatt a sebészi ellátás technikájában sem volt számottevő előrelépés. Tapasztalati és elméleti megfontolás alapján feltételezhető, hogy az akár spontán embolizáló plakkokkal érintkező katéterek alapos megismerése, valamint a betegek embologén forrásainak célzott kivizsgálása hozzásegítheti a gyógyítókat a beteg számára legkisebb kockázattal járó eszközök és terápia kiválasztásához. Anyag és módszer: A szűkületet okozó plakkon átvezetett legnagyobb átmérőjű eszköz, a stent felvivő rendszer, annak is a kúpvégződésének alakjából adódó lesodrási képesség került vizsgálat alá. Számítógépes modellkísérlet segítségével a kereskedelmi forgalomban kapható öt különféle dedikált eszköz került összehasonlításra. A következő lépésben a stent felvivő rendszerek merevsége, a változatos ívű érpályák követése esetén fellépő érfalra ható nyomóerők (egyben potenciálisan a plakkra ható lesodró erők) mérése következett in vitro kísérletekkel. A katéterek kísérletes vizsgálatára a Machine Solution CE jeggyel minősített IDTE 2000 rendszerével került sor, ahol az artéria Carotis interna átlagos méretének és típusos szűkületeinek megfelelő modell szolgált a különféle endovaszkuláris eszközök érfalra és mesterséges szűkületre kifejtett erőhatásainak tesztelésére. Az in-vitro kísérleteket in-vivo vizsgálatok követték Transcranialis Doppler segítségével, ahol a különféle fajtájú katéterek és a terápia lépéseinek közvetlen embolizációs hatása mutatkozott meg. Mivel vizsgálataink során az azonos morfológiájú és méretű szűkületek azonos eszközrendszer használata esetén is szélsőségesen eltérő embologenitást is mutattak, a képalkotó vizsgálati módszerek közül a computer tomograph angiography (CTA) és diffusion weighted magnetic resonance image (DW MRI) eszközök voltak használatosak. Vizsgálatunkban százegy esetnél a beteg embologén forrásainak plakk alkotók és az endovaszkuláris ellátás során keletkezett friss léziók közti összefüggéseit vizsgáltuk. Diszkusszió: Mérések és számítások alapján lehetőség nyílt a legkevésbé embologén kúpvégződéssel rendelkező stent felvivő rendszerek kiválasztására. A különféle beesési szögek esetén fellépő eltérő mértékű érfalra eső erőhatások megmutatták az eszközök közti merevségből adódó különbséget, valamint azt az érhajlásszöget, amelynél az érfal terhelése ugrásszerűen megnő, ahol a katéteres terápia kerülendő. A kúpvégződés és a stentet fedő borítás közti rés ugrás szerűen megnöveli a lesodrási erőt. A felvivő rendszer plakkra gyakorolt erőhatása előformázással csökkenthető. Az endovaszkuláris terápia legembologénebb szakaszának meghatározásával –előtágítás- és az ellátási protokollban lehetőség szerinti elhagyásával lehetőség nyílik a periprocedurális embolizáció csökkentésére. A borított stent megfelelő pozícionálás esetén radikálisan képes a periprocedurális embolizáció csökkentésére. A CTA és DW MRI képalkotó vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy sajátos plakk összetétel és lokalizáció szignifikánsan növeli a periprocedurális embolizáció esélyét. Következtetések: Kutatásaink eredményeképpen lehetőség nyílt azon endovaszkuláris ellátásra dedikált eszközök, ellátási módok, plakk lokalizációs és összetétel típusok meghatározására, ahol a katéteres terápia alacsony szövődményrátája miatt választandó ellátási mód lehet. Vizsgálataink útmutatást adhatnak alacsonyabb embologenitású katéterek fejlesztéséhez. | |
| 650 | 4 | |a klinikai orvostudományok | |
| 700 | 1 | |a Vörös Erika Sarolta |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2936/6/PeterSzikraPhDthesis2016Szeged.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2936/8/SzikraPeterThesisFuzetAngolFinal.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2936/7/SzikraPeterThesisFuzetMagyarFinal.pdf |z Dokumentum-elérés |