Mechanochemical Preparation and Structural Characterization of Layered Double Hydroxides and their Amino Acid-Intercalated Derivatives
A réteges kettős hidroxidok (LDH-k) agyagásványszerű anyagok, rétegeiket általában két és háromvegyértékű fémionok alkotják. A három vegyértékű fémionok a brucitjellegű rétegeket többlet pozitív töltéssel ruházzák fel. Ezt a többlet pozitív töltést a rétegek között elhelyezkedő részlegesen, vagy tel...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2016-11-03
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.2886 |
| mtmt: | 3196283 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/2886 |
| LEADER | 04396nta a2200265 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dokt2886 | ||
| 005 | 20200429131146.0 | ||
| 008 | 160323s2016 hu om 0|| eng d | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/phd.2886 |2 doi | |
| 024 | 7 | |a 3196283 |2 mtmt | |
| 040 | |a SZTE Doktori Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 100 | 1 | |a Ferencz Zsolt | |
| 245 | 1 | 0 | |a Mechanochemical Preparation and Structural Characterization of Layered Double Hydroxides and their Amino Acid-Intercalated Derivatives |h [elektronikus dokumentum] / |c Ferencz Zsolt |
| 246 | 1 | 0 | |a Réteges kettős hidroxidok és aminosav interkalált változataik mechanokémiai élőállítása és szerkezeti jellemzése |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2016-11-03 | ||
| 502 | |a Disszertacio | ||
| 520 | 3 | |a A réteges kettős hidroxidok (LDH-k) agyagásványszerű anyagok, rétegeiket általában két és háromvegyértékű fémionok alkotják. A három vegyértékű fémionok a brucitjellegű rétegeket többlet pozitív töltéssel ruházzák fel. Ezt a többlet pozitív töltést a rétegek között elhelyezkedő részlegesen, vagy teljesen hidratált anionok kompenzálják. Ezek az anionok nagyon sokfélék lehetnek, egyszerű szervetlen anionoktól (mint a NO3–) kezdve, egészen nagyméretű szerves anionokig (mint például az aminosavak). Az LDH-k egyik jellemző tulajdonsága, hogy a rétegközi anionok cserélhetőek, ezzel lehetőség nyílik az LDH szerkezetek módosítására, és a kompozit anyagok funkcionalizálására. Annak ellenére, hogy az esetek többségében két és háromvegyértékű kationok alkotják a rétegeket, négyvegyértékű fémionok rétegekbe való beépüléséről is olvashatók közlemények. A szakirodalom pl. az Sn(IV)-tartalmú LDH-k esetében ellentmondásos: vannak kutatók, akik azt állítják, hogy sikerült Sn(IV)-et beépíteni az LDH-k rétegeikbe, míg mások ezeket az állításokat cáfolják. Munkám egyik célja olyan Sn(IV)-tartalmú LDH-k előállítása volt, amelyek kétséget kizárólag a rétegekben tartalmazzák az Sn(IV)-t. Az LDH-k fő felhasználási lehetőségeiket anioncserélő tulajdonságaiknak, illetve nagy fajlagos felületeiknek köszönhetik. A fontosabb felhasználási területek a következők: katalizátor, katalizátorhordozó, biológiailag aktív komponenst szállító hordozó, égésgátló, szenzor, elektród, szerves szintézisekben szintonhordozó. Ezek az anyagok ugyan jórészt megtalálhatók a természetben ásványokként, de ha a cél a gyakorlati felhasználás, akkor általában szintetikus úton állítják elő őket. A leggyakrabban használt szintézismódszerek az oldatkémiai módszerek, úgymint az együttes lecsapás vagy a karbamid hidrolízises módszer. Ugyanez elmondható az interkalációs módszerekről is, itt is az oldatkémiai módszerek dominálnak, leggyakrabban a direkt anioncsere vagy a dehidratáció-rehidratáció módszerét alkalmazzák. Munkám során egy kevésbé elterjedt technikát, a mechanokémiát alkalmaztam az LDH-k szintézisére és interkalációjára,. A szintézisek során egy kétlépéses őrlési eljárást használtam, amelynek első lépése a prekurzorok (általában a két- és három vegyértékű fémek sói, illetve hidroxidjai) száraz őrlése, amit (miután a rendszerhez vizet vagy NaOH-oldatot adtunk) nedves őrlés követ. Munkám célja Ca(II)Al(III)- és Ca(II)Fe(III)-LDH-k mechanokémiai előállítása volt, valamint a reakcióparaméterek optimalizálása annak érdekében, hogy (közel) fázistiszta termékeket állítsunk elő. Egy további cél volt az LDH-k funkcionalizálása különböző aminosavak rétegközi interkalációjával, szintén mechanokémiai módszerek segítségével. Az előállított termékeket minden esetben a lehető legtöbb szerkezetvizsgálati módszerrel szándékoztunk jellemezni, annak érdekében, hogy tiszta képet kapjunk szerkeze-tükről. | |
| 650 | 4 | |a kémiai tudományok | |
| 650 | 4 | |a Kémiai tudományok | |
| 700 | 0 | 1 | |a Pálinkó István |e ths |
| 700 | 0 | 1 | |a Sipos Pál |e ths |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2886/1/dissertation_final.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2886/8/tezisfuzet_angol.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2886/7/tezisfuzet_magyar.pdf |z Dokumentum-elérés |