Development, adaptation and validation of instruments for assessing Namibian students’ beliefsabout nature of science
The overall aims of this research were to develop, adapt and psychometrically validate questionnaires for assessing senior secondary students’ beliefs about the nature of science and motivation to learn science in the cultural context of Namibia. Although the national curriculum recognises the impor...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2020-07-15
|
| Kulcsszavak: | Nature of science; Motivation; Scientific epistemic beliefs; Namibia; Cross-cultural validations tudomány természete; motiváció; tudományos episztemikus hiedelmek; Namíbia; kultúrák közötti validálás |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/phd.10450 |
| mtmt: | 31936461 |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/10450 |
| Tartalmi kivonat: | The overall aims of this research were to develop, adapt and psychometrically validate questionnaires for assessing senior secondary students’ beliefs about the nature of science and motivation to learn science in the cultural context of Namibia. Although the national curriculum recognises the importance of scientific literacy, the current assessment practices in Namibian secondary educational phase do not include the epistemic aspect of scientific inquiry. Subsequently, there are no ways of ascertaining the realisation of the goals of the national curriculum related to the understanding of the nature of scientific knowledge. Four empirical studies were carried out in this research. The first two studies pertained the development of a new questionnaire termed ‘Beliefs About the Nature of Science’ (BANOS). The other two studies were focused on adaptation and cross-cultural validations of questionnaires for assessing motivation to learn science and scientific epistemic beliefs in the Namibian cultural context. The research followed a descriptive cross-sectional design. In total, 124 science teachers and 2,559 students constituted the samples of the research. Data analysis employed both parametric and non-parametric statistical analyses. Findings from the first two studies revealed that the new questionnaire had good reliability and thus showed potential to become psychometrically valid although, it had poor model fit for the data. Results from the two adaptation studies showed that the questionnaires were suitable to apply in the cultural context of Namibia for the samples used; owing to their good reliabilities and good measurement model fit for the data. Further revision and qualitative validations are needed to ascertain whether respondents understand and interpret items in the questionnaires properly. Furthermore, due to the pioneering nature of this research, a multitude of suggestions for further research in the Namibian context has been made. Jelen kutatás átfogó célja az volt, hogy olyan kérdőíveket dolgozzon ki, adaptáljon és pszichometriailag validáljon, amelyek a végzős középiskolai diákok a tudomány természetére vonatkozó hiedelmeit, valamint a tudományok tanulása iránti motivációját vizsgálja Namíbia kulturális kontextusában. Habár a nemzeti tanterv elismeri a tudományos műveltség fontosságát, a jelenlegi mérési gyakorlatok a namíbiai középfokú oktatásban nem tartalmazzák a tudományos érdeklődés episztemikus aspektusát. Következésképpen nincs rá mód, hogy meggyőződjünk arról, hogy a nemzeti tantervben meghatározott, a természettudományos tudás természetének megértésére irányuló célok megvalósulnak-e. Jelen kutatás során négy empirikus tanulmány készült. Az első két tanulmány egy új, „A tudomány természetéről vallott hiedelmek” (Beliefs About the Nature of Science – BANOS) névre keresztelt kérdőív kidolgozásával foglalkozik. A másik két tanulmány a természettudományok tanulásának motivációjára, valamint a tudományos episztemikus hiedelmeket mérő kérdőívek adaptálásával és kultúrák közötti validálásra összpontosított a namíbiai kulturális kontextusban. A kutatás egy keresztmetszeti felmérésekre épülő leírás módszerét követte. A kutatási minták mindösszesen 124 természettudományokat tanító tanárt és 2559 tanulót foglaltak magukba. Az adatelemzés során parametrikus és nem parametrikus statisztikai elemzéseket egyaránt alkalmaztunk. Az első két tanulmány eredményei feltárták, hogy habár az új kérdőív jó reliabilitási mutatóval bír, s így pszichometriailag valid, az adatok kevésbé illeszkedtek a használt modellhez. A két adaptációs tanulmány eredményei azt mutatták, hogy köszönhetően a jó reliabilitásuknak és az adatok mérési modellhez való megfelelő illeszkedésüknek, a kérdőívek a használt mintán a namíbiai kulturális kontextusban alkalmazhatók. További vizsgálat és kvalitatív validáció szükséges még annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a kitöltők értik és helyesen értelmezik a kérdőívek itemjeit. Ezenkívül, tekintettel a kutatás úttörő mivoltára, számos új, namíbiai kontextusú kutatási javaslat fogalmazódott meg. |
|---|