Alvás alatti légzészavarok detektálása

A poliszomnográfia egy teszt, amit alvás alatti problémák felismeréséhez, diagnózisok felállításához végeznek. Ezek gyakran ébredést okozó légzési problémák, amik jól jellemzik az alvás minőségét. Közülük néhány, mint például az apnoea jellegzetes tulajdonságokkal bír, így észrevétele viszonylag kön...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szalma János
További közreműködők: Bilicki Vilmos (Témavezető)
Bánhalmi András (Témavezető)
Dokumentumtípus: Szakdolgozat
Megjelent: 2018
Kulcsszavak:poliszomnográfia
gépi tanulás
jelfeldolgozás
apnoea
RERA
Tárgyszavak:
Online Access:http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73711
LEADER 03484nta a2200289 i 4500
001 dipl73711
005 20231111200123.0
008 190924s2018 hu om 0|| hun d
040 |a SZTE Diploma Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Szalma János 
245 1 0 |a Alvás alatti légzészavarok detektálása  |h [elektronikus dokumentum] /  |c János Szalma 
246 1 0 |a Detection of breathing-related sleep disorders  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2018 
520 3 |a A poliszomnográfia egy teszt, amit alvás alatti problémák felismeréséhez, diagnózisok felállításához végeznek. Ezek gyakran ébredést okozó légzési problémák, amik jól jellemzik az alvás minőségét. Közülük néhány, mint például az apnoea jellegzetes tulajdonságokkal bír, így észrevétele viszonylag könnyű. Ezzel szemben a RERA (respiratory effort related arousal) sokkal gyengébb jellegzetességekkel rendelkezik. Egy nemzetközi verseny keretein belül rendelkezésre állt az egész estés poliszomnogramja 1893 személynek. Ennek a fele annotálva volt ébredési helyekkel és alvás fázisokkal, lehetővé téve gépi tanuló algoritmusok alkalmazását. A vizsgálatban résztvevők számos fiziológiai jelét rögzítették olyan módszerekkel mint: elektroenkefalográfia, elektromiográfia, elektrokardiográfia, elektrookulográfia illetve oxigén szaturáció mérése. Az adatfeldolgozás során 20 másodperces ablakok segítsével lett feldolgozva a tanító adatbázis egy része. Az ablakok úgy lettek megválasztva, hogy ébredési és normál alvási szakaszokat is tartalmazzanak. Ezután jelfeldolgozási módszerekkel egy 250 attribútumból álló jellemzőhalmaz lett meghatározva és implementálva Matlabban. Ennek a kiértékelésére véletlen döntési erdő szolgált, majd a modell egyszerűsítésére számos jellemző szelekciós módszer került felhasználásra, amivel 38 jellemzőre sikerült szűkíteni a 250-et, ugyanazt az eredményt elérve. A véletlen döntési erdő nem képes a szekvenciális adatok időbeliségének a leírására, így erre egy négy állapotot ismerő rejtett Markov-modell lett alkalmazva. A négy állapot a normál alvás, az ébredés eleje, az ébredés közepe, az ébredés vége és ezután a ciklus elölről kezdődik. A döntési erdő által adott osztályvalószínűségek rejtett Markov-modellel való alkalmazása során a Viterbi algoritmus adta meg a legvalószínűbb szekvenciát, a Viterbi utat. Ezekkel a módszerekkel detektálásra kerültek apnoeák/hypopnoák, RERAk, az összes ébredés és egyéb diagnosztikai értékek. A kiértékeléshez olyan mércék lettek alkalmazva, mint a ROC görbe alatti terület, PRC görbe alatti terület, pontosság, relatív hiba. Az apnoeak/hypopnoek felismerése hozta a legjobb eredményt: 0.910 ROC görbe alatti terület és 0.815 PRC görbe alatti terület. 
650 4 |a Természettudományok 
650 4 |a Natural sciences 
650 4 |a Computer and information sciences 
695 |a poliszomnográfia 
695 |a gépi tanulás 
695 |a jelfeldolgozás 
695 |a apnoea 
695 |a RERA 
700 0 1 |a Bilicki Vilmos  |e ths 
700 0 1 |a Bánhalmi András  |e ths 
856 4 0 |u https://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/73711/1/2018_Szalma_J%C3%A1nos_N2ZBZQ_SZ.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u https://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/73711/7/2019_szalma_janos_biralati_lap.pdf  |z Dokumentum-elérés