A mentális betegségek neme

Kutatásunk vizsgálatának tárgya a nemi sztereotípiák hatása a mentális betegeket érő stigmatizációra. Korábbi publikációk alapján két megközelítése létezik a témának, az első elképzelés interakciós hatást feltételez a nem és a betegség között. Ennek alapján tipikus és atipikus mintázatok különíthető...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Toronyi Aliz
Szabó Zsolt Péter
Lantos Nóra
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: SZTE BTK Pszichológiai Intézet Szeged 2023
Sorozat:Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok 10 No. 1
Kulcsszavak:Lelki zavarok, Depresszió, Pszichológia
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/89018
LEADER 02742nab a2200241 i 4500
001 acta89018
005 20251113153837.0
008 251113s2023 hu o 000 hun d
022 |a 2064-9258 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Toronyi Aliz 
245 1 2 |a A mentális betegségek neme  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Toronyi Aliz 
260 |a SZTE BTK Pszichológiai Intézet  |b Szeged  |c 2023 
300 |a 1-27 
490 0 |a Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok  |v 10 No. 1 
520 3 |a Kutatásunk vizsgálatának tárgya a nemi sztereotípiák hatása a mentális betegeket érő stigmatizációra. Korábbi publikációk alapján két megközelítése létezik a témának, az első elképzelés interakciós hatást feltételez a nem és a betegség között. Ennek alapján tipikus és atipikus mintázatok különíthetők el: egy betegség lehet összhangban a hozzá kapcsolódó nemi sztereotípiával (pl. alkoholfüggő férfi, mint tipikusnak észlelt eset), vagy épp ellentétes a nemi sztereotípiával (pl. alkoholfüggő nő, mint atipikusnak észlelt eset). A második teória szerint a férfiasnak észlelt betegségekkel küzdő betegek részesülnek nagyobb stigmatizációban. Vizsgálatunk mindkét megközelítést tesztelte, kiegészítve az előítéletesség férfi és női kitöltők között feltételezett különbségnek vizsgálatával. Online kísérletet végeztünk, ahol egy mentális betegségben érintett személyről szóló vignetta szövegét manipuláltuk (nem és betegség variálása), így soroltuk a kísérleti személyeket 4 különböző kísérleti feltételbe. Arra kértük a kitöltőket (n=501), hogy válaszoljanak a történetben szereplő személlyel kapcsolatban néhány kérdésre, amelyek a stigmatizáció mérésére szolgáltak (társadalmi távolságtartás, attribúciók). Eredményeink alapján a betegség észlelt férfiassága volt elsődleges hatással a mentális betegeket érő stigmatizációra, míg a betegség és nemi sztereotípiák összeillése nem mutatott ilyen erős hatást. Azonban a férfiak hajlamosabbak voltak negatív attribúciókkal fordulni a tipikus párosítással élő betegek felé, mint a nők, így nem vethető el teljesen az interakciót feltételező modell sem. A különbség egy lehetséges magyarázata a mentális zavarok kialakulásában tulajdonított felelősség eltérő mivolta. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Pszichológia 
695 |a Lelki zavarok, Depresszió, Pszichológia 
700 0 1 |a Szabó Zsolt Péter  |e aut 
700 0 1 |a Lantos Nóra  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/89018/1/impulzus_010_001_009.pdf  |z Dokumentum-elérés