Mikrobiológia módszerösszehasonlító vizsgálatok I. lisztek penész-számának meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata /
Auf Grund von umfassenden Untersuchungen in Laboratorien für Lebensmittelkontroll und für Industriezweige wurde ein Vergleich der Untersuchungsmethoden der in den Mehlen vorkommenden Schimmel durchgeführt. Bei der Auswahl der Methode wurden die folgenden Gesichtspunkte berücksichtigt: Empfindlichkei...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Lapkiadó Vállalat
Budapest
1984
|
| Sorozat: | Élelmiszervizsgálati közlemények
30 No. 3-4 |
| Kulcsszavak: | Élelmiszervizsgálat - mikrobiológia, Élelmiszerellenőrzés |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/81024 |
| LEADER | 04537nab a2200301 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta81024 | ||
| 005 | 20230906124034.0 | ||
| 008 | 230906s1984 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0422-9576 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 041 | |a ger | ||
| 041 | |a fre | ||
| 041 | |a rus | ||
| 100 | 2 | |a Tabajdiné Pintér Veronika Hedvig | |
| 245 | 1 | 0 | |a Mikrobiológia módszerösszehasonlító vizsgálatok I. |h [elektronikus dokumentum] : |b lisztek penész-számának meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata / |c Tabajdiné Pintér Veronika Hedvig |
| 260 | |a Lapkiadó Vállalat |b Budapest |c 1984 | ||
| 300 | |a 149-156 | ||
| 490 | 0 | |a Élelmiszervizsgálati közlemények |v 30 No. 3-4 | |
| 520 | 3 | |a Auf Grund von umfassenden Untersuchungen in Laboratorien für Lebensmittelkontroll und für Industriezweige wurde ein Vergleich der Untersuchungsmethoden der in den Mehlen vorkommenden Schimmel durchgeführt. Bei der Auswahl der Methode wurden die folgenden Gesichtspunkte berücksichtigt: Empfindlichkeit, Vergleichbarkeit (R), Wiederholbarkeit (r), Einfachheit, Schnellheit und der Kostaufwand. Kein Unterschied wurde zwischen dem in der Praxis der Lebensmitteluntersuchung rutinmässig angewandten Nährboden „Chloramphenicol-Glykose-Hefeextrakt” (OGA) und dem in der Empfehlung des Vereins ICC (International Association for Cereal Chemistry) erwähnten Nährboden Rose Bengal gefunden. Kein bedeutender Unterschied zeigte sich zwischen den verschiedenen Homogenisierungsverfahren (manuelle bzw. maschinelle Schüttelung, Behandlung mit rotierenden Messern). Eine bedeutende Abweichung wurde zwischen den — nach der Homogenisierung der Suspension und nach unterschiedlichen Absetzungszeiten — gemessenen Werten gefunden. Die auserwählte Methode war Plattenguss mit Nährboden OGY nach einer zehnminutigen Absetzung der manuell geschüttelten Grundsuspension. Die kennzeichnenden Parameter der Methode sind: r = 0,32 und R = 0,45. On the basis of survey tests carried out in food control and industrial laboratories the comparison of the methods of investigation of moulds occurring in flours became necessary. The aspects taken into account at the selection of the method included the sensitivity, reproducibility (R),repeatability (r), simplicity, speed and costs. No difference could be found between the culture-medium „chloramphenicol-glucose-yeast extract” (OGY) and the culture-medium Rose Bengal mentioned in the recommendation of the ICC (International Association for Cereal Chemistry). No significant deviations were observable between the various procedures of homogenization: manual or mechanical shaking, treatment with rotating blender. However, significant differences were found between the values measured after various sedimantation periods following the homogenization of the suspension, The method selected for application is plate pouring with the nutrient OGY after a manual shaking of the basic suspension, and sedimentation for ten minutes. The characteristic parameters of this method are: r = 0.32 and R = 0.45. Les auteurs font entrer en comparaison les méthodes d’essai pour la determination du numbre de moisi des farines ä la base des données des groupes d’industrie et des iaboratoires pour le contróle alimentaire. A la sélection d’une inéthode on tient compte de la précision, la reproductibilité (R), la répétabilité (r), la simplicité, la rapidité et les frais. II n’y a pás de différence entre les milieus employés souvent comme les milieus chloramphenicol-glucose-extrait de levain (OGY) et Rose Bengal préconisé par ICC (International Association for Cereal Chemistry). II n’y a aucune difféerence entre les voies différentes d’homogénisation. Entre les values obtenues aprés les temps de sédimentation differents il у a une déviation significante. L’usage du milieu OGY aprés l’homogénisation ä la main et sédimentation de 10 minutes c’est la méthode préconisée. La répétabilité est 0,32, la reproductibilité est 0,45. | |
| 650 | 4 | |a Műszaki és technológiai tudományok | |
| 650 | 4 | |a Egyéb műszaki tudományok és technológiák | |
| 650 | 4 | |a Élelmiszer és italfélék | |
| 695 | |a Élelmiszervizsgálat - mikrobiológia, Élelmiszerellenőrzés | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Nagel Vilmos |e aut |
| 700 | 0 | 1 | |a Fábri Ilona |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/81024/1/elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_1984_03-04_149-156.pdf |z Dokumentum-elérés |