Kolosváry Gábor és a Tisza biológiai kutatása a Szegedi Tudományegyetemen

A Tisza élővilágának feltárása egészen a 18. századig nyúlik vissza és bár később több tervezet, koncepció is napvilágot látott, szervezett keretek között, igazi lendületet csak az 1950-es évek közepén vett, Kolosváry Gábor (1901- 1968) akadémikus tevékenysége eredményeképpen. Kolosváry az MTA támog...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Gallé László
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar Szeged 2023
Sorozat:Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében
Kulcsszavak:Biológia - kutatás, Tisza - ökológia - kutatás
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/78075
LEADER 02905naa a2200229 i 4500
001 acta78075
005 20230125121116.0
008 230125s2023 hu o 0|| hun d
020 |a 978-963-306-913-4 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Gallé László 
245 1 0 |a Kolosváry Gábor és a Tisza biológiai kutatása a Szegedi Tudományegyetemen  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Gallé László 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar  |b Szeged  |c 2023 
300 |a 79-95 
490 0 |a Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében 
520 3 |a A Tisza élővilágának feltárása egészen a 18. századig nyúlik vissza és bár később több tervezet, koncepció is napvilágot látott, szervezett keretek között, igazi lendületet csak az 1950-es évek közepén vett, Kolosváry Gábor (1901- 1968) akadémikus tevékenysége eredményeképpen. Kolosváry az MTA támogatásával egy nagyon korszerű, sőt koncepciójában újszerű programot indított el, számos hazai kutató bevonásával, akik tevékenységüket a Tisza-kutató Munkaközösség tagjaiként végezték, ennek irányítását pedig a Tisza-kutató Bizottság látta el. 1957-ben megalakult az Állatrendszertani Tanszékhez kapcsolódóan a Tisza-kutató Állomás. A kutatások első éveiben tanyahajós expedíciókkal végigutazták a Tisza magyarországi szakaszát, ezzel, a mintegy scanning felméréssel kijelölték a leendő, intenzívebben vizsgálandó szakaszokat, ahol a következő években kb. kéthetes expedíciókkal folytattak kutatásokat, részben közös kiszállásokkal, részben egyéni utakkal. A második szakasz – már nagyrészt Kolosváry halála után - a „nagy projekteké” volt, új tájvédelmi körzetekben, leendő tározók területén több éves állapotfelmérésekkel. Ekkor került sor a határon túli kutatók bevonására és a Tisza-kutató Ankétok megszervezésére is. A rendszerváltozás után elsősorban egyedi pályázatok formájában működött a program. Publikációs lehetőséget a TISCIA folyóirat és a Tiscia Monograph Series periodika biztosított, ez utóbbi helyet adott a Kolosváry által megálmodott tiszai monográfiának is. A kutatások súlypontja az akadémiai Tisza-kutató Osztály létesítésével Debrecenbe került át, az utolsó szegedi ankétot 2007-ben szervezték és a TISCIA utoljára – már csak online formában – 2014-ben jelent meg. 
650 4 |a Természettudományok 
650 4 |a Föld- és kapcsolódó környezettudományok 
650 4 |a Biológiai tudományok 
695 |a Biológia - kutatás, Tisza - ökológia - kutatás 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/78075/1/centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_079-095.pdf  |z Dokumentum-elérés