Bugac Projekt egy ökoszisztéma kutatás négy és fél évtizede /

A Bugac Projekt a Dél-Alföld egyik leghosszabb távú, kifejezetten természetvédelmi célú komplex ökológiai programja. Az 1976-ban, a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci egységén, egy legeltetéstől e célból izolált homokpusztai gyepen indult és részben máig is tartó kutatások főbb témái jól indikálják a te...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Gallé László
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar Szeged 2023
Sorozat:Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében
Kulcsszavak:Ökoszisztéma - kutatás, Éghajlati változás
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/78074
LEADER 03314naa a2200229 i 4500
001 acta78074
005 20230125115743.0
008 230125s2023 hu o 0|| hun d
020 |a 978-963-306-913-4 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Gallé László 
245 1 0 |a Bugac Projekt   |h [elektronikus dokumentum] :  |b egy ökoszisztéma kutatás négy és fél évtizede /  |c  Gallé László 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar  |b Szeged  |c 2023 
300 |a 55-77 
490 0 |a Centenáriumi Tanulmánykötet : 100 éve a tudomány szolgálatában, Kutatások az SZTE Biológia Intézetében 
520 3 |a A Bugac Projekt a Dél-Alföld egyik leghosszabb távú, kifejezetten természetvédelmi célú komplex ökológiai programja. Az 1976-ban, a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci egységén, egy legeltetéstől e célból izolált homokpusztai gyepen indult és részben máig is tartó kutatások főbb témái jól indikálják a terresztris ökológia mindenkori fontosabb aktuális irányait, korszakait és főleg a természetvédelmi gyakorlat elvárásait. A Nemzetközi Biológiai Program produkcióbiológiai célkitűzéseivel 1976-ban indult projekt keretében végzett kutatások kiterjedtek az anyag- és energiaforgalmon túl a táplálkozási hálózat elemzésére, az energiaforgalomban és a trofikus struktúra alakításában kulcstevékenységet játszó koalíciók és populációk szerepének tisztázására. A térbeli szerkezet feltárására irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy a buckahátakra és buckaközi mélyedésekre tagolt kutatási terület foltos jellegét eltérően indikálják a különböző közösségek, a legérzékenyebben a vegetáció jelzi a különbségeket, de még a legkevésbé szenzitív indikátorok mintázata is eltér a véletlenszerűtől. A közösségek térbeli foltozottságra adott válasza fontos lehet a természetvédelmi tervezésben. A mintaterületen végbemenő szekunder szukceszszió egyes foltokban elérte az erdőssztyepp fázist, a szukcesszionális változásokat azonban kedvezőtlenül befolyásolja a klímaváltozás, a szárazság hatására inverz folyamatok indulnak be és a diverzitás csökken. Bolygatási kísérletek (legelés, taposás, öntözés, felső talajréteg eltávolítása, műtrágyázás, kaszálás, kis területek „hermetikus” lekerítése) rámutattak a közösségek differenciális válaszára. A legtartósabb káros hatást a műtrágyás kezelés okozta. A mintaterület példája bizonyítja, hogy a táji és regionális biotikus kapcsolatok fontosak, ezek nélkül egy viszonylag kis kiterjedésű védett terület hosszú távú fennmaradása szinte reménytelen. A számos kisebb témát is felölelő kutatások alapján olyan természetvédelmi ajánlások fogalmazhatók meg, melyek hozzájárulhatnak a természetközeli homokterületek eredményes kezeléséhez. 
650 4 |a Természettudományok 
650 4 |a Föld- és kapcsolódó környezettudományok 
650 4 |a Biológiai tudományok 
695 |a Ökoszisztéma - kutatás, Éghajlati változás 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/78074/1/centenariumi_tanulmanykotet_szte_ttik_biologia_2023_055-077.pdf  |z Dokumentum-elérés