Die Problematik des gemeinsamen Todes im Lichte der Geschichtlichkeit und der neuen ungarischen BGB-Konzeption

A magyar polgári jog újrakodifikálásának munkálatai során felmerült az általánosságban csak „a közös veszélyben elhaltakról szóló vélelem"-nek nevezett jogi konstrukció problematikája. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy a történeti - római jogban (I.) és a mérvadó újkori kodifikációkban (II....

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Nótári Tamás
Papp Tekla
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága Szeged 2005
Sorozat:Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica 67 No. 16
Kulcsszavak:Polgári jog - magyar
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/7281
LEADER 03007nab a2200241 i 4500
001 acta7281
005 20231205134124.0
008 161015s2005 hu o 0|| hun d
022 |a 0324-6523 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a ger 
100 1 |a Nótári Tamás 
245 1 4 |a Die Problematik des gemeinsamen Todes im Lichte der Geschichtlichkeit und der neuen ungarischen BGB-Konzeption  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Nótári Tamás 
260 |a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága  |b Szeged  |c 2005 
300 |a 1-23 
490 0 |a Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica  |v 67 No. 16 
520 3 |a A magyar polgári jog újrakodifikálásának munkálatai során felmerült az általánosságban csak „a közös veszélyben elhaltakról szóló vélelem"-nek nevezett jogi konstrukció problematikája. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy a történeti - római jogban (I.) és a mérvadó újkori kodifikációkban (II.) fellelhető - gyökerek bemutatása után a kérdéskör szabályozási lehetőségeinek lehetőségeit (III.) vegyük sorra. Ezt követően néhány gyakorlati példával illusztráljuk a hatályos Ptk., a módosítás és a javaslat alapján történő rendezés közti különbségeket (IV,), majd de lege ferenda összegezzük a véleményünk szerint optimális megoldási lehetőséget (V.). Véleményünket a következőkben foglalhatjuk össze. Az új Ptk. koncepciójában megfogalmazottakkal annyiban érthetünk egyet, hogy a közös eseményben meghaltak egymás utáni öröklését kizárjuk. Ezt a római jog - eltekintve az igen szűk körben alkalmazható, az elhalálozás sorrendjét megdönthető vélelemmel szabályozó, és a szülő-gyermek relációban az egymás után történő öröklést lehetővé tevő vélelemtől - és a legtöbb újkori kodifikáció is megteszi valamilyen formában, akár a vélelem elsődlegességét preferálva, akár azt a bizonyítás sikertelenségének esetére fenntartva. Nem érthetünk ugyanakkor egyet a Ptk. koncepció indoklásának azon elemével, amely szerint a kérdést nem tartja vélelmekkel rendezhetőnek. Ha nem kívánunk a körülményes, csekély eredménnyel kecsegtető és legfőképp számtalan esetben méltánytalan eredményre vezető bizonyítgatás számára teret nyitni, úgy a közös eseményben - s ezen eseményt a fenti definíció segítségével pontosan körül kell határolnunk - elhunytak egymás utáni öröklését ki kell zárnunk, illetve ezt kiesési okként a Ptk-ba be kell emelnünk. Az imént levezetett joglogikai okokból azonban ez nem történhet egyéb módon, mint megdönthetetlen vélelem megalkotásával. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Jogtudomány 
695 |a Polgári jog - magyar 
700 0 1 |a Papp Tekla  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/7281/1/juridpol_067_fasc_016_001-023.pdf  |z Dokumentum-elérés