The political organisation of the ninth and tenth century Hungarians from Byzantine aspect
VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886-912) Taktika című műve és Georgius Monachus Continuatus krónikája a honfoglalás kori magyarságról adnak adatokat. Bölcs Leó császár fia, VII. (Bíborbanszületett) Konsztantinosz (944-959) De administrando imperio című műve fejezeteiben, és De Cerimoniis című munká...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2014
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : Opuscula Byzantina
11 A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc = The Carpathian basin, the Hungarians and Byzantium 11 |
| Kulcsszavak: | Magyarok - 9-10. sz., Magyarország története - 9-10. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71534 |
| Tartalmi kivonat: | VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886-912) Taktika című műve és Georgius Monachus Continuatus krónikája a honfoglalás kori magyarságról adnak adatokat. Bölcs Leó császár fia, VII. (Bíborbanszületett) Konsztantinosz (944-959) De administrando imperio című műve fejezeteiben, és De Cerimoniis című munkájának egy passzusában szolgáltat fontos információkat. Más kortárs szerzők is használhatóak a bizánci szemléletre vonatkozóan. A bizánci szerzők leggyakrabban türköknek nevezték a magyarokat. A magyarokat és a csatlakozott kazár kavarokat népnek (ethnos) tartották, esetenként más megnevezést (genos, laos) is használtak. Kisebb szervezeti egységeikről is volt tudomásuk. Bölcs Leó császár inkább a törzs (phülé), Konsztantinosz császár pedig kizárólag a nemzetség (genea) szót használta. Utóbbi felsorolta a magyarok hét nemzetségét, és utalt a kavarok három nemzetségére. A magyaroknál ugyanúgy voltak törzsek és nem- zetségek, mint a besenyőknél, akiknek törzseit Konsztantinosz a 'tartorftány' (thema) és a nemzetség' (genea) fogalmakkal írta le, nemzetségeit pedig a 'rész' (meros) szóval említette. Bölcs Leó monarchikus vezetést tulajdonított a magyaroknak, de utalt a türkök fejedelmeire is. Georgius Monachus Continuatus szerint a-bizánci követ a magyarok két vezetőjével (kephalé), Árpáddal és Kuszánnal tárgyalt a bulgáriai hadjárat kapcsán. Konsztantinosz szerint a magyaroknak előbb vajdáik voltak (Levedi és Álmos). A kazár kagán által felajánlott fejedelmi méltóságra (arkhórí) Álmos fiát, Árpádot választották meg a magyarok. A saját korabeli helyzetet úgy jellemezte, hogy első vezetőjük az Árpád nemzetségbeli fejedelem (arkhórí) vagy nagyfejedelem (megás arkhórí) volt, őt követte a gyula (gülas) és a karha (karkhas) bíróként, és minden genea-nak volt fejedelme (arkhórí). Leírása szerint a nemzetségek nem engedelmeskedtek fejedelmeiknek, csak háború esetén harcoltak együtt a folyóknál.TDe Cerimoniis című munkájában utalt arra, hogy a magyarok fejedelmeihez (arkhóntes) küldött levelekre két aranydukát értékű bullát kell tenni, akárcsak a besenyők fejedelmei esetében. A bizánci tudósítások hűen tükrözték a nomád magyar politikai struktúrát a maga dualizmusával (nép/ törzsszövetség és törzsek/nemzetségek). A megtelepült, centralizált bizánci birodalom ugyanakkor nem érthette a magyar törzsszövetségen belül a törzsek és nemzetségek relatív önállóságát, illetve a törzsszövetségi vezetés (fejedelem, illetve három fejedelem) és a törzsi vezetés (törzsfők) egymás mellett létező kettősségét. Ez a zavar tükröződik a nomád politikai hierarchia élén álló vezetők változó görög megnevezéseiben (vojevodos, arkhégos, kephalé, arkhórí) is. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 351-365 |
| ISBN: | 978-963-306-298-2 |