Alte und neue Wallfahrtsorte
Addig, amíg a XX. század közepén, a német nyelvterületen, majd az 1970-es évektől a skandináv országokban is fellendült a búcsújárás kutatása, addig ez a témakör, s egyáltalán a népi vallásosság vizsgálata a társadalomtudományok szigorú marxista ideológiájú orientációja miatt Cseh- és Morvaországban...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2001
|
| Sorozat: | Szegedi vallási néprajzi könyvtár
8 A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában : a magyar szentek tisztelete 8 |
| Kulcsszavak: | Szentek tisztelete - Magyarország, Vallási kultusz - Közép-Európa, Népi vallásosság - magyar, Búcsú |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/69945 |
| LEADER | 04511naa a2200265 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta69945 | ||
| 005 | 20220201080557.0 | ||
| 008 | 200902s2001 hu o 0|| hun d | ||
| 020 | |a 963 482 402 1 | ||
| 022 | |a 1419-1288 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Dvořáková Hana | |
| 245 | 1 | 0 | |a Alte und neue Wallfahrtsorte |h [elektronikus dokumentum] / |c Dvořáková Hana |
| 260 | |c 2001 | ||
| 300 | |a 160-165 | ||
| 490 | 0 | |a Szegedi vallási néprajzi könyvtár |v 8 | |
| 490 | 0 | |a A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában : a magyar szentek tisztelete |v 8 | |
| 520 | 3 | |a Addig, amíg a XX. század közepén, a német nyelvterületen, majd az 1970-es évektől a skandináv országokban is fellendült a búcsújárás kutatása, addig ez a témakör, s egyáltalán a népi vallásosság vizsgálata a társadalomtudományok szigorú marxista ideológiájú orientációja miatt Cseh- és Morvaországban, valamint Szlovákia területén kutatatlan maradt. A vallásos népművészetre legfeljebb a teológiai főiskolákon fordítottak mellékesen figyelmet. Laikus munkák jelentek meg csupán. A vallásos népélet, egyáltalán a vallás, a kereszténység és más vallások iránti érdeklődés 1989 után élénkült m eg több tudományág felől is, de a vallási néprajz, ellentétben a német nyelvterület országaival, és pl. Magyarországgal nem vált a néprajzon belül önálló, elkülönült diszciplínává. A búcsújárás kibontakozása - a XIV-XVI. századi visszaesés után - az 1620-as fehérhegyi csatával függött össze, amely a protestáns cseh nemesség vereségét hozta magával. A megkezdődő rekatolizáció felélesztette a régi kegyhelyeket, újakat hozott létre, s hamarosan a kegyhelyek, szentkutak, kálváriák, remeteségek egész sora hálózta be az országot. A búcsújáróhelyek összetétele hasonló volt Európa más országaiéhoz: legtöbb Mária-kegyhely volt, majd Krisztus és Szentháromság, Szent Anna, a nemzeti védőszentek, illetőleg a gazdasági élet védőszentjeinek kegyhelyei következtek. A nagy európai kegyhelyek, Loreto, Passau, Mariazell stb. fíliáció is megtalálhatók. A Mária-ábrázolások társadalmi jelentősége azzal is dokumentálható, hogy azokat az egyes tartományok patrónájává emelték. így lett pl. a Stará Boleslav-i Mária-relief a cseh korona országainak palládiuma, a Szent Tamás-Madonna pedig Morvaországé. A csehországi helyzetet jól példázza, hogy az egyetlen csodás eseményről máig nem lehet tudni, hogy az a kommunista hatóságok provokációja volt-e vagy a vallásos élet csodás eseménye. A XX. század második felének búcsújárást formáló csodás esem ényei C sehszlovákia szlovákiai részében történtek: Turzovka (Turzófalva, vagy Trencsén m.), Lietmanová (Hársád, vagy Szepes m.). Turzovka tipikus példája az egyház által el nem ismert népi búcsújáróhelyeknek, ahol az egyéni és kiscsoportos zarándoklatok dominálnak a szervezett tömeges zarándoklatok helyett, s amely az egyéni vallásosság mai állapotának is jelzője: az odavezető erdei út fáin képek, művirágok, díszek függnek, külföldi kegyhelyekről származó képeslapok láthatók. A turzovkai vallásosság „pogány, babonás" karaktere élesen szembenáll az első pillantásra is nagyon szekularizált vidékkel. Az utóbbi évtizedben azonban már utazási irodák is felvették célhelyeik közé. A dél-morva ZaroSice ezzel szemben klasszikus példája a XVII. századtól megszakítatlan búcsújáró helynek és hagyománynak. Ez itt tömeges jellegű, s összefüggésben van a rekatolizációval. A XVII-XIX. században a hely nagytáji jelentőségűvé vált. A XX. századi ideológiai tiltások ellenére sem szűnt meg, sőt a „demonstratio catholica" helye lett a kommunista ideológiával szemben. A kegyhely kultuszában barokk-kori elemek is megőrződtek. Turzovka és Zarosice a spontán keletkezésű és a szervezett kegyhelyek tipikus példája. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Történettudomány és régészet | |
| 650 | 4 | |a Filozófia, etika és vallástudományok | |
| 695 | |a Szentek tisztelete - Magyarország, Vallási kultusz - Közép-Európa, Népi vallásosság - magyar, Búcsú | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/69945/1/szegedi_vallasi_008_160-165.pdf |z Dokumentum-elérés |