Self-surveillances in MPs communication how parliamentary representatives use Facebook? /
A kommunikáció, különösen a konfliktus és a konszenzus rítusai, amelyek a politikai kommunikáció alapintézményei, a korábbi pont-pont vagy pont-multipont közötti kommunikációból multipoint-multipoint kommunikációvá alakulnak át. Ulrike Klinger és Jakob Svensson azzal érvelnek, hogy az online közössé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2018
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
8 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Kommunikáció, Internet, Politikai élet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/61929 |
| LEADER | 04526nab a2200217 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta61929 | ||
| 005 | 20231107081325.0 | ||
| 008 | 190722s2018 hu o 0|| zxx d | ||
| 022 | |a 2063-2525 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Merkovity Norbert | |
| 245 | 1 | 0 | |a Self-surveillances in MPs communication |h [elektronikus dokumentum] : |b how parliamentary representatives use Facebook? / |c Merkovity Norbert |
| 260 | |c 2018 | ||
| 300 | |a 147-162 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica |v 8 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a A kommunikáció, különösen a konfliktus és a konszenzus rítusai, amelyek a politikai kommunikáció alapintézményei, a korábbi pont-pont vagy pont-multipont közötti kommunikációból multipoint-multipoint kommunikációvá alakulnak át. Ulrike Klinger és Jakob Svensson azzal érvelnek, hogy az online közösségi média platformok megváltoztatták a politikai kommunikációt, mivel ezek a platformok a tömegtájékoztatási eszközöktől teljesen eltérő logikával működnek. Arra kényszerülnek a napjaink politikusai, hogy kommunikációs eszközként használják a közösségi médiaplatformokat a munkájuk során, annak bemutatására (olykor bizonyítására), hogy elkötelezték magukat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket a szavazók fontosnak tartanak. Ez annyit jelenti, hogy meg kell ismerniük, illetve be kell azonosítaniuk a saját közönségüket a képviselőknek. A nyilvánosságot arra használják a képviselők a kommunikációjukban, hogy minél több figyelmet szerezzenek, míg az újságírói szerep másodlagos lesz, szórakoztató és szkeptikus-cinikus, a jelentések értelmezőek, szubjektívek lesznek és a napirendet a politikai események határozzák meg. A tanulmányban bemutatom a parlamenti képviselők Facebookon a nyilvánossággal folytatott kommunikációjukat, amit tartalomelemzéssel elemzek. 10 ország szerepel a kutatásban: Ausztrália, Ausztria, Horvátország, Írország, Kanada, Magyarország, Montenegró, Svájc, Új-Zéland és az Egyesült Királyság. A rekordok három hónap intervallumban kerültek gyűjtésre, 2012 novemberétől 2013 januárjáig. A minta a parlamenti képviselők 10 százalékát tartalmazza. Az országok összehasonlítása azon a tényen alapult, hogy a Facebook népszerűbb közösségi weboldal a kontinentális európai államokban, míg a westminsteri államokban a Twitter örvend nagyobb népszerűségnek. Összesen 15 121 Facebook-bejegyzés került kielemezésre. 6 kategóriába kerültek a bejegyzések. A kategorizált posztokat az SPSS statisztikai szoftver segítségével elemeztem ki. A projekt kezdetén azt feltételeztem, hogy a fent említett közösségi oldal használata arra irányul a politika világában, hogy a politikusok bemutassák az új IKT-k iránti nyitottságukat. Végeredményben azt kellett látni, hogy a politikusok valójában nem a választókkal való napi kapcsolattartás miatt használják a közösségi oldalt. A kutatási projekt korábbi szakaszában is hasonló eredmény született, akkor az e-mailek politikai használatának vizsgálata mutatott hasonló eredményt. A tanulmány egyik felismerése, hogy az IKT-k és azon belük a Facebook közösségi oldal nem teremtett deliberatívabb „nyilvános szférát”, hanem a kommunikáció egyirányúságát biztosítja. Ez az egy-multipont kommunikációs stílus biztosítja a vizsgált képviselők számára. Az egyik oldalról lehetővé válik a politikusok megfigyelése, ami a népszerűségük növelésében számít, azaz láthatóvá válik, hogy melyik profilt követi a nyilvánosság. A másik oldalról a képviselők a kommunikációjukban elhagyhatják az óvatosságukat vagy „politikai korrektségüket”, hiszen nincsenek kapuőrök a közösségi oldalakon, önmaguk közvetíthetik üzenetüket. A megfigyelés így önmegfigyeléssé válik, ahol az egyirányú kommunikáció újfajta közvetítés eszközévé válhat, ahol a képviselők képesek középpontba állítani a saját témáikat. Klinger és Svensson szerint ez a fajta gondolkodás újfajta médialogikát követel meg, ami eltér a jól ismert (tömeg-) médialogikától. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Jogtudomány | |
| 695 | |a Kommunikáció, Internet, Politikai élet | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/61929/1/juridpol_forum_008_001_147-162.pdf |z Dokumentum-elérés |