Online diagnosztikus értékelő rendszer realitások és perspektívák
Az online diagnosztikus értékelő rendszer kifejlesztésére irányuló kutatási projekt 2009-ben indult el. A program első fázisának fő feladatai közé tartozik a diagnosztikus mérések elméleti hátterének kidolgozása, a tartalmi keretek elkészítése, és az azoknak megfelelő feladatok előállítása, kipróbál...
Elmentve itt :
Testületi szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2011
|
Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
9 |
Kulcsszavak: | Diagnosztikus értékelés - online - előadáskivonat, Értékelés - pedagógiai - előadáskivonat |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60756 |
Tartalmi kivonat: | Az online diagnosztikus értékelő rendszer kifejlesztésére irányuló kutatási projekt 2009-ben indult el. A program első fázisának fő feladatai közé tartozik a diagnosztikus mérések elméleti hátterének kidolgozása, a tartalmi keretek elkészítése, és az azoknak megfelelő feladatok előállítása, kipróbálása, bemérése, feladatbank kiépítésének megkezdése, egy online számítógépes platform beüzemelése, és feladatokkal való feltöltésének elkezdése, tanárok felkészítése az értékelési feladatokra, továbbá a rendszer működéséhez szükséges iskolai feltételek folyamatos monitorozása. A szimpózium előadásai a kutatási program általános elméleti kereteit, valamint a fejlesztés és kipróbálás eredményeit mutatják be. Az első előadás áttekinti diagnosztikus értékelés elméleti hátterét, bemutatja a rendszer feladatait és lehetőségeit. Az elektronikus tesztelésben rejlő lehetőségek felvázolása után kifejti, miként lehet az online diagnosztikus értékelést önfejlesztő rendszerként működtetni, hogyan lehet a rendszer által gyűjtött információt a feladatok fejlesztésében felhasználni. A következő két előadás a rendszer kidolgozásának menetét követi. A második előadás a feladatokat rendszerbe foglaló alapelveket, a kidolgozás, a kipróbálás és a további fejlesztés folyamatát tekinti át. Bemutatja, miképpen lehet az elméleti keretekben megjelenő mérési koncepciókat a feladatokban megjeleníteni, és felvázolja a feladatbank felépítése felé vezető lépéseket. A harmadik előadás bemutatja az online tesztelés gyakorlatát, részletesebben kitérve a papíralapú és az online felmérések alapvető különbségeire. Az online technológia lehetővé teszi sok olyan információ összegyűjtését is, amelyet fel lehet használni a tanulók gondolkodási folyamatainak elemzésére. Az utolsó két előadás az online rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel foglalkozik. A pedagógusok körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit ismertető előadásból kiderül, hogyan vélekednek a tanítók és a tanárok osztályozásról és a szöveges értékelésről. A pedagógusok inkább szükségét érzik a tanulói teljesítmények számszerű kifejezésének, ami segítheti az online értékelő rendszer szolgáltatásainak elfogadását. A másik előadás az online értékeléshez szükséges iskolai infrastruktúra helyzetét mutatja be. A reprezentatív mintán végzett adatgyűjtés szerint igen nagy különbség van az iskolák felszereltsége között. Az adatfelvétel idején az iskoláknak csak fele lett volna képes egész osztályokat érintő online felmérésbe bekapcsolódni, azonban ha egyidejűleg csak az osztályok felét kell számítógéphez ültetni, már az iskolák 87%-a részt tudna venni a tesztelésben. Mivel az online rendszer kiépítése több évet vesz igénybe, a fejlesztési folyamat lezárulásának idejére az infrastruktúra fejlődése minden iskolában elérhetővé teheti használatát. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 59-60 |